Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

környékén már elfogyott a zsindelykészítésre alkalmas fa. Magyaradon pedig sok rakás (vízen érkezett) fa várta a zsindelykészítőket. Itt állították fel kunyhóikat, amíg a fát feldolgozták, azokban laktak.

139 ősz István a püspökség kulcsára 1795. július 15-én írt levelet Farkasnak, melyben közölte, hogy a felnémeti korcsmaház fedésére Sólymosról hozatott bikkzsindelyt, a molnárok már feldolgozták. Még szükség volna azonban 3000-re. ígéretére emlékeztetve küldi a szekereket Egerbe azzal a viszont ígérettel, hogy ha az idő majd megengedi, Sólymosról a most kölcsönvett zsindelyeket vissza fogja szolgáltatni. — A ciszterciták majorjában tárolt mennyiségből először 2000, majd 1000 zsindelyt elszállítottak Felnémetre.

140 Zsérc, Tárkány és Sólymos mellett a Tiszán Máramarosból szállított só-tutajok szálfáiból készítettek jó minőségű fenyőzsindelyt Poroszlón. — 1793. november 20-án kelt az a tudósítás, melyben közölte Farkas, hogy már 50 ezer jó zsindely készen van a szeminárium fedéséhez. Két szekérrel ötezret az elmúlt héten bevittek Egerbe. A héten indult további négy szekér a többiért. A szállításnak nem volt szabad megállnia. Mivel más munkáknál is szükség volt a béresekre, azért biztatta a tiszanánai tiszttartót, hogy a szállítást a robotásokkal végeztesse. Kérte Tsomortsányi tisztelendőt (a plébánost), írjon a Szentgyörgyieknek, hogy pótolják az elmaradt robotát, és ne szálfákat, hanem a zsindelyeket szállítsák. „Ha pedig sem a jászok, sem a robotások által nem lehet behozatni a kész zsindelyt, úgy a sarudiak is behordják készpénzért, ezerét 15 garasával, mint másoknak Egerbe." „Ezen sindeleknek behozattatása pedig minél előbb szükséges, mivel ott az ég alatt romlik, kivált ha megerősödik az idő. Itt pedig szárazba fog lenni. Más az, ha mi nem hozatnánk el hamarjában, a Sós Perceptor másoknak kiadhatná ezeket és azután újakat és nyerseket adna ezek helyett." — Eszterházy jóváhagyta ezt a javaslatot.

141 Birinyi László Bustya-házáról (november 20-án) arról értesítette az uradalmat, hogy a zsindelykészítésre alkalmas szálfákat lehet leszállítani Poroszlóra. A Magyaradon levő sindelmetsző-kunyhót kár lenne szétbontani. A szálfákra vigyázó a kunyhó őrzését is elvállalta. Csak a kulcsot kérte, hogy az üres kamarában meghúzhassa magát az eső és a hó ellen, amíg a zsindelymetszők nem költöznek ki.

14 2 A máramarosi fenyőszálakat a tiszanánai számadó tartotta nyilván. Tőle vett át Farkas 65 szálat. Ebből 39-et használtak zsindelykészítésre, melyből 40 500 db készült el. Ebből 37 500 ment a Citrom-kerti telelőház fedelére, 500 a dézsmaszékek reparációjához, 2500 a nagytályai ispánságba ...", az iskola fedésére. — Eszterházy szerint jobb lett volna, ha mindet a Citromos ház fedésére fordítják.

14 3 Sindelárak 1781-ben az Extractus Vini Curatoram Cittis Agriensis № 19. szerint 11 400 zsindelért 43 Rf 38 Xr. № 20 szerint zsindely és léc megigazításért 3 Rf. № 25 szerint 40 000 zsindely Kibler Mihálytól 11 Rf 48 Xr.

144 1779-ben a város két szekér lécet vett a vele való zsindellyel együtt. „Léc volt 905 db. 4 Xr párja. Esett érte 30 Rft 10 Xr. Sindel volt 1100. Esett érte 2 Rft 35 Xr."

14 5 1778-ban „1000 zsindelyszögért és tízezer lécszögért 85 Rf-tokat vett fel Fibicini Pál Jósván, Gömör Vármegyében".

146 139. HmL. XII-3/a. 258. 1793. 94. §. 140. HmL.XII-3/a. 319. 141. HmL. XII-3/a. 258.1793. 142. HmL. XII-3/a. 258. 1793. 91. §. 143. HmL. XII-3/a. 259. 1794. 35. §. 144. HmL. XII-3/a. 318. 145. HmL. XII-3/a. 314. 146. HmL. XII-3/a. 319. 208