Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

Ugyanebben az évben a vásárbíró (Dienes István) vett „6350 zsindelyt ezerét 2 frt 16Xr-ért, és 4700 zsindelyt ezerét 2 frt 16Xr-ért. összesen 11 050 db-ot. Esett érte 25Rfrt02Xr."

147 Ugyancsak ez évben vett Dienes István a város részére „a Tiszolcz-i vasas emberektől 20 000 zsindelyszöget, ezerét 13 garason, és 13 000 lécszöget 2 forinton ezerét".

148 Kőzsindely 1788. augusztus 12-én kelt Eszterházy püspök építési írnokának az a jelentése, amelyben közölte, hogy olyan kőre akadtak, amelyet vékonyra szétszedve, hasonlóvá lehet tenni a zsindelyhez és a cseréphez. Alkalmas tető fedésére. Az iratokban jelentésekben „kősindelnek" nevezték (Schinfar Stein), és „fedőkőnek". Ilyen követ találtak a baktai-, felnémeti és a tarkányi határban. Az építőmester ezeket nem találta hibátlannak, tetőfedésre alkalmasnak. A zsérci határban azonban olyan minőségű kőzetet fedeztek fel, amely „a próbát kiállta", tetőfedésre alkalmas volt. Jó volna, ha „valamiképpen nemcsak fasindel, hanem kősindel is jöhetne bőven a zsérci határból úgy, hogy sokba ne tellyen".

14 9 Kísérletet tett Farkas a kőzsindely hasznosítására, alkalmazására. A Bauschreiberség udvarán egy kis házat fedett be a Zsércen bányászott fedőkövekkel Alberth kőmíves mester, aki ezt vándorlása során Németországban tanulta, próbálta és gyakorolta is. Németországban az ilyen fedőköveknek nagy hasznát látták, s keresték. „Amint ugyan a fenyveserdők és más erdők is fogynak, s a közönséges sindelek kevés ideig tartanak; a cserepek is sok munkával, égetéssel, s fa emésztéssel járnak, az ily kőtáblás fedelek pedig csaknem örökösök, és a most haszontalan föld gyomrából kerülnek elő; úgy látszik, hogy ezeket nem lehetne megvetni, sőt illőnek látom tovább is vizsgálni, hogy, és mint lehetne jobb móddal felvenni, mind Excellentiád szerint mások hasznára fordítani". „Teljesek és véghetetlenek az ily kőcserepekkel Exc. hegyei. Valamint más kövek felül rosszabbak, alul a föld gyomra felé jobbak; úgy nevezetesen az ily cserépkövek felől olvastam, hogy felül igen rosszak, alul mélyebben jók. Hogy ha azért ezek már felül is fedőlékre alkalmazhatók, alább talán annyival inkább jók lehetnek..." A mérnökkel és olyan emberrel vizsgáltatta meg a hasadó cserépköveket, aki ezeket külföldön ismerte. Ilyen volt a Párádon élt Parádi Pongrác mester.

150 Eljött Pongrác mester Egerbe, s elvitt egynéhány fedőkövet magával. Megvizsgálta, minden ismert próbán keresztül vitte, „s a fejét meri feltenni, hogy jó lesz a zsérci fedőkő". Ekkor csak egy vasárnapi látogatásra volt ideje a mesternek. Nem tudott kimenni Zsércre, hogy a helyszínt is megvizsgálja és ott adjon tanácsot a bánya művelésére. De ígérte, hogy eljön újra Egerbe, és hosszabb időt tölt majd itt. Addig is itthagyta a Bauschreibernél ,»kedvenc könyvét, melyben a fedőkövekről is található instrukció".

15 x Parádi mester, akit Farkas a kőzsindely bányászásának és felhasználásában tekintélynek ismert el, november elején az írnok hívására eljött Egerbe. Vele kiment Zsércre, hogy megnézze a helyet, ahol a fedőkövet törték. Tetszett neki. Az volt a véleménye, 147. HmL. XII-3/a. 305. 148. HmL. XII-3/a. 314. 149. HmL. XII-3/a. 253.1788.117. §. 150. HmL. XII-3/a. 253. 1788. 141. §. 151. HmL. XII-3/a. 253.1788.148. §. 14 Az egri múzeum évkönyve 209