Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

pánik az egri völgy lakosságát Abaúj vármegyéig űzte. Patának a népessége pedig drasztikus mértékben lecsökkent, a dézsmajegyzékek szerint. A XVII. sz. végén, a felszabadító háború megpróbáltatásai ismét sokakat menekülésre késztettek. Az egyik adat szerint 1687-ben a Pest felől érkezett katonák elől „nagyobb részben kiment a kösség."

15 Az eszközök elrejtésének az időpontja szempontjából végső dátumként még ez a korszak is megjelölhető. A földbe kerülés időhatárainak a tisztázása után az eszközök birtokosa után önkéntelenül rákérdezünk. Ahhoz nem férhet kétség, hogy kétkezi dolgozó ember volt, hiszen a munkaeszközei nagy értéket jelentettek a számára. Mivel az előmáli szőlőhegyen rejtette el kincsét, ezért bízvást állítható, hogy ott neki is egy darab szőlője volt. Tartozhatott-e gazdag paraszti réteghez? (Mivelhogy a XVIII. sz. második felétől Előmálon a mezőváros felső rétegének szőlői feküdtek, s ezek valószínűleg korábbi birtoklási előzményeket tükröztek.) Az elrejtett 8 eszközből (a két fenőkövet nem számítva) mindössze egyetlen darabot használtak kizárólagosan szőlőműveléshez, a metszőkést. A többi legnagyobb részt famunkának a szerszáma: vonókés, kanalas fúró, ráspoly, kézifűrész (fűrészlap). Természetesen a vonókéssel nemcsak szerszámnyelet, hanem szőlőkarót is faragtak. A kézifűrész pedig kiváltképpen nélkülözhetetlen volt a szőlőben. Mórágyi István 1885-ben eként vélekedett: „Metszéskor még szükséges egy jó kis kézifűrész is, az igen vén elhanyagolt szőlők megmetszéséhez szükségeltetik, első megmetszéshez és rendbe hozásához még egy kisbalta is, amellyel az elszáradt combokat és felesleges tőkéket vágjuk ki."

16 Tehát a kézifűrész nem a baltát helyettesíti. A Duna—Tisza közén a szőlőtermesztők eszköztárának ugyancsak elengedhetetlen része a fűrész. Mivel itt is, mint Mórágyi idejében Nagyenyedén, a balta nélküli metszőkés járta, ezért a fűrész mellett kis baltával is dolgoztak. Végül a két szerszám egyidejű használata során kialakult a baltás fűrész Kecskemét vidékén,

17 de az ország más alföldi vidékein is.

18 Érdekes, hogy ezt a szerszámfajtát még Ausztriában is propagálták a múlt században.

19 A vonókés, a fűrész, a kanalas fúró, a ráspoly együttese kádármunka elvégzéséhez is nélkülözhetetlen. Az ilyen enyhén ívelt vonókés nemcsak rudak, hanem keskeny, domború felületű dongák faragására is alkalmas. A hordó, taposódézsa stb. nyílásának a készítéséhez pedig fúróra, ráspolyra volt szükség. Eszközök olyan legkorábbi publikált együttese, amely szőlőmetsző kés mellett kis ívelt vonókést is tartalmazott, a pfalzi Lingenfeld területén került napvilágra (26—27. kép). Neves leközlője, BassermanJordan IV. század közepén itt a Rajna vidéken élt római pincemester vagy kádár hagyatékának tartotta.

20 Ezzel természetesen nem arra célzunk, hogy a gyöngyöspatai szőlősgazdánk kádármester lett volna. Csupán azt hangsúlyozzuk, hogy az elrejtett eszközökkel borászathoz való faedényeket is készíthettek, elsősorban saját használatra. Gyöngyöspatán a famunka, az embereknek a fával, erdővel, az erdők vadjaival való közössége napjainkig kimutatható. A késői középkorban sem lehetett másként. A bemutatott ágfűrésznek gímszarvas agancsából készült nyele nyilvánvalóan házi készítmény; akár hullott agancsból való, akár egy sikeres orwadászat emlékét őrzi, mindenképpen 15. SUGÁR István 1966. 21. 16. MMA. 92124. 17. SZABÓ Kálmán 1934. 40., 14. kép. 18. A szolnoki múzeum néprajzi gyűjteményében is található: MMA. 51899. 19. öesterreisches Landwirtschaftliches Wochenblatt 10. Jhg. 1884. (Wien), 112.: MMA 69453. WATHNER,J. 1825. No 63. 20. BASSERMAN-JORDAN, Friedrich 1947. 20. 158