Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.

le történetöt, Szent Genovévát, Rontó Pált, minden gyilkosságot, ki tunná elmondani. ­Azok nem könyvek aszondi, tsak vásári ponyvárul valók. Nem ajállom Kendnek, hogy ojjasmire amire nem születőit... - No rösteltem, hogy igy elkissebitött, hát tsak ott hattam. - Látom a zispány urat, hogy hazafele tárta mezőrül. Mondok neki - Ispány ur, van-e magának könyve. — Hogyne aszondi, egy szökrényre való. - De mondok urnák való könyvet kérdözök én, nem vásári ponyvárul valót. - Persze hogy urnák való könyvek aszondi, Jókai meg másefféle. - Hát mondok adna e neköm kőtsönbe egy Jókai köny­vet? - Adnék aszondi, ha nem szalonnázik kendralyta, de mijiket? - Mondok akármiji­ket, de a legokosabb lögyön. - Hát aszondi talán a fekete gyémántokat vagy a zuj földesurat. - Hát mondok a földesurat inkább, mer a gyémántok zsidóknak valók, hát a földes urat, vagy ha van földes paraszt hát azt. - Ideadia könyvet, viszem a szőlőbe, hét nap ögyebet se töttem délutánonkint, tsak azt olvastam. A sógor is ott vót, hát neki is olvastam, hogy ő is hajjá. Hát mondok oszt a végin: - Most pediggondókoggyunk ralyta, hogy mennyivel vagyunk okosabbak, mint vótunk egy héttel ennek előtte? - Gondókot­tunk, ittunk is közbe, a végin aszondi a sógor, hogy szép vót a történet, de ü nem tapasztali, hogy most mán okosabb vóna, mint egy héttel ezelőtt vót. No mondok én is éppen igy vagyok. - Visszavittem a könyvet a zispány urnák, mökköszöntem, hát aszondi: - Aggyak-e másikot? - Köszönöm mondok ölég vót, másra is köll az üdő. - Hát aszondi tán nem is tetszött? - Dehogynem mondok tetszött bizony, mer ugy mög van ez irva, ispány uram, hogy mán ennél szöbben még én se irok." Ez a kézirat kétségtelenül az eset első fogalmazványa. Van benne 29 javítás, törlés, pótlás. A gyorsan, nagy betűkkel írott lapok láttán úgy hisszük, hogy ebben olyan kézirat maradt ránk, amilyeneket Gárdonyi Géza — fia állítása szerint — félóra alatt vetett papírra. Helye a Göre Gábor bíró úr könyvében vagy a Vakartsban lenne, de nem találtunk rá. Az itt tárgyalandó cédulák másik csoportja Göre-dráma cím alatt foglalható össze. Nem meglepő, hogy Gárdonyi a Göre-históriákat színpadra is akarta vinni. A Göre-köte­tek első, második kiadását vásárolták a könyvesboltokban, amikor A bor a Nemzeti Színházban sikeres utat tett meg. Ez a két szó: Göre-dráma a címfelirat egy rózsaszín árnyalatú üzleti boríték másik oldalán. A borítékot az író ollóval úgy alakította ki, hogy a benne gyűjtött papírlapok könnyen kihúzhatók legyenek. Ebből a borítékból került elő a 74.92.l.a-b. ltsz. alatt kezelt két cédula, rajtuk egy Göre-história teljes vázlatával. Mivel ezt az esetet egyik kötetben sem találtuk, közreadjuk a cédula teljes szövegét: „G. felbont egy végrendeletet amely szerint Bagi Piros a faluba meghalni hazatért öreganyjától ezer forintot örököl férjhezmenetelekor. Addig Durbincs gyámsága alá helyezi. A lány Pesten van. Nem ismerik. El akarja vétetni a fiával ifj. Göre Gáborral, aki szintén Pesten van. - A két fiatal a vendéglő udvarán ismerkedik meg, de nem névről, ifj. Göre röstelli, hogy őt Görének hívják, tehát más nevet mond: Mezei Gábor. A leányt csak Piroskának ismeri. Az egy asszonynál szobalány. - Göréék felmen­nek Pestre. Először a leánnyal beszélnek, hogy Göre fiához kell mennie. Ö tiltakozik. Azután a fiúval beszélnek, dicsérik a leányt, hogy milyen szép. Az is tiltakozik. Kitagadás­sal fenyegetik. - Végre beleegyezik, hogy a lányt A leány az asszonyát hívja segítségül. Kerítenek egy siket nőt, s azt mutatják be neki. Végképp elkeseredik. - Épp igy jár a lány, akinek azt mondják, hogy legalább nézze meg. A fiu megkéri Kátsát, aki épp özvegy, hogy helyette szerepeljen. Persze a leány is elrémül. - Göre és Durbincs jelenléte mikor fölösleges, a rendőrökkel való baj miatt lesz okolttá. - A fiu és a leány öngyilkossági kísérlete. Összeülnek a kocsmában és muzsikáltatnak. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom