Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Szabó János Győző: Adatok Eger XVI. századi egyháztörténetéhez
utakon. Nem kevésbé kirívó dolognak tarthatjuk, hogy a másik vezető teológusnál, akinek a magyarokhoz fűződő kapcsolatai Bézánál erősebbek voltak, Bullingernél Zürichben csak egy-két hetet tölthettek — mivel oly annyira sietős volt a hazamenetelük, Béza szavai szerint. Szeptember első felében Szigetvár is, Gyula is elesett. S bár újabb várostromra, hadjáratra nem is került sor, sőt Szolimán halála egy új korszak nyitányát jelezte, a török foglalásai, pusztításai már 1566 nyarától közbeszéd tárgyát képezték egész Ausztriában és Németországban. Hogy mindezek Szikszaiék tudomására jutottak még az ősz folyamán, egészen nyilvánvaló. De ők mégsem ősszel, hanem a tél közepén indultak haza. Az 1566. évi török pusztítások miatti aggodalom sietős hazatérésük oka tehát nem lehetett. Az évtizeddel később Szikszai által megfogalmazott mondatok, a haza és a szülők féltése csak szép szóvirágok jelképes indoklásnak tekinthető. Mi szólhatott bele a terveikbe 1566—67. telén? Ha szem előtt tartjuk Szikszai függőségét patrónusától, Mágóchy Gáspártól, akkor nem eshetünk romantikus képzelgésbe, hanem húsbavágó tények vezetnek bennünket. Mágóchy már 1566 november végén jelezte a királyi udvarnak, hogy egri várnagysága három évének leteltével nem kívánja e megbízatását hosszabbítani, amely 1567. áprilisában lejár. 48 December végén meghalt Eger református parochusa, Szegedi Gergely. 49 Január második felében végleg eldőlt, hogy őrségváltás lesz Eger vára és Heves megye élén. 50 Legkésőbb ekkor Mágóchy hírt adhatott Szikszainak mindezekről a változásokról és hazahívta. Az értesítést láthatólag február közepén kapták meg. Azonnal szedelőzködtek. Szikszai kiszámíthatta, hogy Zürichre mennyi idejük maradt. Ha még februárban elindulnak, hazamenet egy-két hétig Bullingernél is időzhetnek; így is Magyarországra érhetnek április első felében. S valóban, mivel már február 20. körül Genfből elindultak, legalább 2 hétig tartózkodhattak Zürichben. Tudjuk, hogy innen március második felében egyenest hazájukba tértek; kocsin ez az út 3—4 hétig tart Felső-Magyarországra. 51 Április elejére jött össze Egerben az a bizottság, amely a várat később Mágóchytól átvette és Forgách Simont beiktatta a várnagyi tisztségbe. 52 Minden jel arra mutat, hogy Szikszai időben megérkezett és Mágóchy a védencét még behelyezhette az egri református iskola rektori székébe. Hiszen április 24. előtt Mágóchy Gáspár véglegesen eltávozott Egerből. Drenóczy István, az első Egerben letelepedett jezsuita Alig maradt fenn adat róla. Az ausztriai jezsuita rendtartomány jegyzékeinek a hatalmas kötetében sem találkozunk a nevével. 53 Más jezsuita forrásokból annyi tudható meg róla, hogy nemes szülők gyermekeként a zágrábi diocesisben született, 1573-ban lett novícius. 54 A bécsi egyetem matrikulája szerint, még a rendbe való belépése előtt Drenóczy ide 1571-ben beiratkozott, s valószínűleg két évig folyamatosan tanult. 55 1575-ben tett esküt, Olmützből levelez. 56 1580-ban Rómába akart zarándokolni, de a jezsuita generális még nem engedélyezte az utazást; ekkor Grácban tartózkodott. 57 Sem az olmützi, sem a gráci névjegyzékekben nem található meg a neve; talán mindvégig Brünnhöz tartozott, amelynek az iratai csak a későbbi évekből maradtak ránk. A következő hírek Drenóczyról az 1581. évből keltezettek. A Grácot, Bécset, Prágát látogató Antonio Possevino, feltehetőleg Brünnön átutazóban, Drenóczyt kiemelte, moszkvai útjára magával vitte. Drenóczy ekkor már 8 éve élt a Jezsuita Társaságban, de tanulmányait még nem fejezte be. 58 71
