Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.

birtokot, s ahhoz tartozó jelentős számú népet feltételezhetünk, ahol a térítés a század utolsó negyedében már jelentős eredményeket érhetett el. Feltehető, hogy e térítő munkával kapcsolatban kerültek Egerbe a köttlachi tárgyakat viselő személyek.

50 Összefoglalás Az egri vár Setét-kapuja mellett feltárt Árpád-kori temetőrész „D" szelvényének bemutatása és elemzése nyomán új történeti, településtörténeti adatok rajzolódnak ki előttünk. Ezek és az azokkal együtt bemutatott sírok (466., 472., 168., valamint a K. 128—129. sz.) anyaga alapján nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy az egri vár területének e részén a X. század utolsó évtizedeiben már temetkeztek. Ez egyben azt is jelenti — figyelembe véve a több helyen is jelentkező településnyomokat —, hogy a hely akkor már lakott volt. A püspökség alapításának (1001—1009)

51 előzményeit láthatjuk a fentiekben. A vizsgált anyagban található köttlachi leletek egykori viselői lehetséges, hogy a 973-ban Quedlinburgból hazatérő követekkel, vagy hamarosan utánuk kerültek Egerbe az ide küldött térítő papok kíséretében. Ez a kérdés további vizsgálatot igényel még, amelyet a temető további részének feldolgozásakor végzünk el. E helyen most nincs lehetőségünk a sírok és leletek további, részletesebb elemzésére (karcsontok helyzete, hajkarikák formái, nyakperecek hiánya stb.). Azt azonban elmondhatjuk, hogy az „A" és „D" szelvények anyagában némi különbség mutatkozik. A „D" szelvényben került elő a leggazdagabb köttlachi leletegyüttes egy női sírból. Erről az is feltételezhető, hogy nem sorhoz tartozott, hanem „köréje" temetkeztek, mint az a 466. sz. sírnál bizonyítottnak vehető.

53 A fentiek nyomán elmondhatjuk, hogy a város szélein feltárt X. századi temetők (Álmagyar, Répástető, Szépasszony-völgy) száma egy jelentős sírszámú temetővel bővült. A sírok száma és a temető helye alapján feltételezhetjük, hogy Eger legnépesebb települését és temetőjét tártuk fel. Avar alatt fekvő Almagyarral kapcsolatban már korábban felvetődött annak lehetősége, hogy az a Megyer törzs nevét rejti.

53 Avarban feltárt X. század végi temető és az ahhoz fűzött feloldási kísérlet a fenti lehetőséget támogatja. A Megyer törzs feltételezett jelenléte — az elmondottakon túl — még jobb megvilágításba helyezi a püspökség székhelyének Egerben történt kijelölését. A fent elmondottakat a kérdések nagy súlya miatt további vizsgálattal kívánjuk kiegészíteni. Reméljük, hogy e munkákkal elősegítjük majd Eger történetének és az egri püspökség alapításának jobb megismerését. JEGYZETEK 1. Ы temetőrész „A szelvényének 200-245. sz. sírjainak értékelése után, most a „D szelvény 246-292. sz. sírok elemzését, értékelését végezzük el. Az „A szelvények értékelését az Egri Múzeum Évkönyvének korábbi, XV1-XVII. kötetében (Eger, 1980), 157-182. oldalon közöltük. 2. A temető e szelvényének feltárásában részt vett Fehér Balázs és Kárpáti János régésztechnikus, aki a felméréseket készítette. Közreműködésükért e helyen is köszönetet mondok. 3. Az antropológiai anyag e részének feldolgozását is B. Marcsik Antónia végezte, akinek szíves közreműködéséért köszönetet mondunk. - Fent lekerekített sarkú, lefelé keskenyedő sírgödröt már az „A" szelvényben is találtunk (200-203., 219. és 238. sz.). (Az utóbb említett sírok felső vonalát nem sikerült meghatározni, így azok „test formájú" gödrök is lehettek.) Egy hasonlót a sarudi temetőben tártak fel (50. sz. sír). 39