Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.

készítésmódot mutató korong alakú kapcsolótű is, amely a természet által (esőzés) történt bolygatás, az ebből fakadó megfigyelés nehézsége miatt az egészen közeli 129. sz. sírnál került bejegyzésre.

4 s (Ez utóbbi, felnőtt koponyája mellett — amely későbbi a 128. számú sírnál — egy ezüstből készült, nagyméretű S-végű hajkarika feküdt.) A félhold alakú függők és hasonló anyagú, díszítésű korong alakú kapcsolótű egy mester munkájának tekinthető. E darabok egyértelműen a köttlachi anyagba sorolhatók a már bemutatott egri és az említett verpeléti, valamint a pétervásárai leletekkel együtt. A félhold alakú függők közül az egyik felső záródása íves, s két végét egy-egy nagyobb gomb díszíti. A másik felső része két karéjjal zárul, s a végződéseken három kisebb gomb található. A felületek rekeszeit kék alapon piros üvegpaszta-díszítés (leveles-indás) tölti ki (31. kép). 31. A K. 128-29. sz. sírok leletei A korong alakú kapcsolótű kettős, „bordázott" pereme van. Azon belül négy „rekesz" egy kereszt formát képez, amelynek közepén - egy kisebb körben — egy feltehetően madár alakja látható. Hasonló díszítésű és technikájú korong alakú kapcsolótűk a köttlachi jellegű temetőkben szép számmal találhatók. A kapcsolótűk kereszt és madár (galamb, sas stb.) díszítése egyértelműen utal az azokat egykor használók vallási hovatar tozan dóságára. Az egri vár Árpád-kori temetőjében aránylag nagy számmal képviselt köttlachi leletanyag kényszerítően felveti most már azt a kérdést, hogyan kerülhetett ez az anyag Egerbe és mikor? A kérdésfelvetést még indokoltabbá teszik a közeli Verpeléten és Pétervásárán előkerült hasonló leletek. A köttlachi anyag Egerbe kerülésének lehetőségei Az anyag bemutatásakor már említettük, hogy a köttlachi tárgyak aránylag jelentős számuk, leletegyüttesben való egysége s megjelenésük (278. sz. sír), s közel (Verpelét), 37