Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.
valamint valamivel távolabbi (Pétervására) helyen való előfordulásuk miatt véleményünk szerint nem kereskedelmi áruként kerültek Egerbe. E feltevést megerősíti talán az is, hogy e nagy valószínűséggel keresztény népességhez kapcsolódó anyag éppen Egerben, a XI. század elején alapított, térítő tevékenységet végző püspökség központjában, s még korábbra keltezhető tarnaszentmáriai templom körzetében került napvilágra. E körzetben még három korai, nagy valószínűséggel XI. századra keltezhető bencés apátság is található (Abasár,Feldebrő, Kacs), amelyeknek szerzetesei nyilvánvalóan segítették a püspökséget a térítés kezdeti nehéz munkájában (32. kép). 46 32. Eger és környékének köttlachi lelőhelyei és XI. századi kolostorai, fejedelmi-királyi birtokok Nézzük meg, hogyan kerülhettek a köttlachi ékszereket viselő személyek, esetleg családok Egerbe és mikor? A nyugati kalandozások során bizonyára sok rabot ejtettek a magyarok, akik többségükben keresztények voltak. Tudjuk ezt Pilgrin passaui püspöknek 974-ben a pápához írt leveléből, aki papokat és szerzeteseket küldött akkor téríteni hazánkba. E levélben olvashatjuk: „. . . a magyarok, kik közt annyi a keresztény rabszolga, hogy számra uraikat is meghaladják, . .. már mintegy ötezren megkeresztelkedtek . . ." 47 . Az azonban nem tűnik valószínűnek, hogy ezek a rabszolgák oly gazdag ékszereket viseljenek, mint amilyeneket a 278. sírban találtunk. Felvetődik viszont annak lehetősége, hogy a levélben említett papokkal együtt szabad családok is érkeztek hazánkba, így Egerbe is, ahol akkor már több keresztény rabszolga élt a fejedelmi birtokon. A nyugat felől érkező papok elsősorban a fejedelmi birtokokon kezdhették térítő munkájukat, ahol a fejedelem hatalma védte őket. 48 Az egri püspökség alapításával kapcsolatban eddig megnyugtató felelet nem hangzott el, miért itt, a megye központjától távol eső területen jelölték ki ezt az egyházi központot. E kérdést - hosszabban-rövidebben - minden kutató érintette, aki e terület X—XI. századi történetével foglalkozott. Zavarta a kéidés kibontását az erős Aba nemzetség - nyugat felől - közeli szomszédsága. 49 Az újabb kutatási eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a X. század második felében a tárgyalt területen egy erős fejedelmi 38
