Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra
80 pengőben állapította meg. 17 Persze ez a fizetés messze elmaradt attól, amit a szakmámban dolgozva kerestem, mert az havonta 134 pengőt tett ki. De szerettem ezt a munkát, sokat tanulhattam mellette és éreztem is, tudtam is, hogy amivel a párt megbízott azt teljesíteni tudom, és az előadások tartásán kívül néhány év múltán már írásos munkám is megjelenhet az ősember kérdésével kapcsolatos témákról. A múzeum ügye tehát egyhelyben topogott még 1937-ben is. Ez az év váratlanul komoly veszélyt hozott a múzeum számára. Ez évben tűnt fel Egerben Barcsay Amant Zoltán egy volt huszár főhadnagy, aki nyugdíjazása után egy ideig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. Barcsay nem véletlenül, hanem bizonyos elképzelések reményében érkezett Egerbe és rövidesen felvette a kapcsolatot a vár feltáróival, Pálosival és Patakival. Azt már tudta, hogy itt szervezés alatt van egy múzeum és ez vonzotta ide. A Pálosiékkal folytatott megbeszélésein nyomban észrevette, hogy azokat nem a múzeum, hanem a vár feltárása érdekli. Nos, Barcsay erre a megfigyelésre alapozta a múzeummal kapcsolatos terveit. Közölte Pálosiékkal, hogy neki van egy hadtörténeti magángyűjteménye, amit nagyszerűen el lehetne helyezni a kazamaták termeiben, és ezért csak némi részesedést kért a belépődíjakból. Ez rövidesen meg is történt. Csakhogy miután Barcsaynak sikerült a lábát megvetni a várban, ezt a bázisát is továbbfejlesztve már kinyújtotta a kezét a múzeum anyaga felé is. Elhatározta, hogy ehhez a tervéhez olyan hatásos propagandakampányt indít, ami hatásossága mellett még egy fillérjébe sem kerül. így jelent meg az Eger 1937. október 17. számában az első cikke: „Visszakerült Egerbe a város Erzsébet királynénak tett ajándéka. Egy áldozatkész egri műgyűjtő szerezte meg egy bécsi aukción a Türk János festette egri képeskönyvet. A vármúzeum új gyűjteményébe állítják az albumot. . . . Ezt a képeskönyvet most dr. Barcsay Amant Zoltán, az egri műemlékek lelkes barátja visszaszerezte egy bécsi árverésen ..." Ezután már egy nagyvonalú ajánlatot tett Pálosiéknak, amit azok örömmel és gondolkodás nélkül elfogadtak. Felajánlotta, hogy a saját költségén helyreállíttatja a Sándor bástya ágyútermét, ahová az ő anyaga mellé el lehetne helyezni a városi múzeum anyagának egy részét, míg a másik részének későbbi időpontban építtetnek egy termet. Őt persze kinevezik a Vármúzeum igazgatójának. És a Sándor bástya ágyútermét valóban helyre is állíttatta, ahová a saját hadtörténeti anyagát helyezték el, amit előzően alaposan megfürdettek olajban. Ugyanis a kazamaták termeinek a levegője annyira nyirkos, hogy az anyag az olajfürdő ellenére egy hónap múltán rozsdálni kezdett. A terem berendezése után az Eger október 23. számában megjelent cikkében jelentette be, hogy: „Vasárnap nyílik meg a nagyközönség részére a vármúzeum. Szombaton a hivatalos tényezőknek mutatják be a gyűjteményt. ... A gazdag anyagból, amely java részben hadtörténelmi jellegű, külön is megemlítettünk két polgári természetű műkincset: Eger város Erzsébet királynénak ajándékozott remekművű albumát és Rákóczi fejedelemnek eddig még ismeretlen, Egerből keltezett levelét, amelyek a múzeum legnagyobb ritkaságai. ... A két levél a Vármúzeum új szerzeményű gyűjteményének legértékesebb darabjai közé tartozik. Dr. Barcsay Amant Zoltán" Másnap már újabb cikke jelent meg az Eger-ben, amelyben bejelenti, hogy sikerült Bécsből megszerezni a magyar nemesi testőrség zászlaját. Eger 1937. október 24. „A magyar nemesi testőrség zászlója, az egyetlen negyvennyolcas ágyú, Ferenc Ferdinánd kabátja és egyéb érdekességek az egri Vármúzeum új szerzeményű gyűjteményében — Hogyan került a legértékesebb magángyűjtemény Egerbe? — Beszélgetés dr. Barcsay Amant Zoltánnal a gyűjtemény céljáról. »... Barcsay Amant Zoltán dr. a legérdekesebb s leglelkesebb magyar gyűjtők egyike, akinek munkássága bizonyos területen úttörő jelentőségű . . .« Két nap múlva október 26-án számol be arról, hogy megnyílt a 230
