Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra

Vármúzeum. »Megnyílt a Vármúzeum nagy értékű új gyűjteménye. Szombaton a meghívottaknak mutatták be és vasárnap megnyílt a nagyközönség számára . .. Nagy és előkelő közönség jelent meg ez alkalommal az újjáépített bástyateremben ... A megjelenteket maga dr. Barcsay Amant Zoltán vezette végig a kiállításon.«" Önreklámozásból és öntömjénezésből tehát nem volt hiány ebben a vásári csinnadrattának is beillő reklámkampányban. Ellenben hiányzott a nagy és előkelő közönség ezekről a rendezvényekről, ahogy néhány megjelent személytől hallottam. Igazolja ezt maga a cikk is, mert Egerben nem volt soha olyan rendezvény, amiről az újság beszámolt, hogy a megjelent „előkelőségeket" név szerint fel ne sorolta volna. Ez idő tájt azoknak a mammutmaradványoknak a konzerválásával foglalkoztam, amelyeket az ún. Fertő-dűlőben levő László-féle homokbányában tártam fel. Ekkor bontottam fel azokat a ládákat is, amelyek a bocsi mammutmaradványokat tartalmazták. Ezt a leletet Pálosi és Pataki még az ismeretségünk előtt vagy 15 cserkész közreműködésével tárták fel. Már az állkapcsot tartalmazó láda elárulta, hogy a feltárásnál még a legegyszerűbb, ideiglenes konzerválást sem alkalmazták és az állkapocs helyett a ládában egy rakás törmelék közt ott ült a két alsófog. A két fogon kívül a szemétre kerültek a vázrész törmelékké változott darabjai is. Maga Pálosi is elismerte, hogy semmit sem konzerváltak. Persze Barcsay nem hagyta kihűlni azt az érdeklődést, amit a helybeli lap segítségével személye iránt felkeltett és rövidesen újabb szenzációval szolgált. Az Eger 1937. november 28-i számában bejelenti, hogy: „Egerbe került az egri vár egyik bástyatornyának építési terve Barcsay Amant Zoltán dr. hozta haza a bécsi Kriegsarchívumból az értékes tervrajzot." Barcsay úgy vélte, hogy egy ilyen hatásos reklámkampány és az időközben a város vezetőivel kötött ismeretség után most már megteheti a döntő lépést. És meg is tette. Az Eger 1938. május 15. számában: „Múzeumot az iskolavárosnak." Heves vármegye és Eger Múzeuma cím alatt egy nagy 4 hasábos cikket közöl, ami egy részletes tervet ismertet. Ez a terv félreérthetetlenül Pálosi és Barcsay együttes elképzelésének a szüleménye. Lényegesebb részei a következők: A múzeumot egy erre alkalmas nagyságú épületbe kell elhelyezni, mégpedig egy nyilvános városi könyvtárral együtt. Erre a célra két rendelkezésre álló épület jöhet számításba. Az egyik a Halpiac téri iparostanonc iskola s a másik a Butler-ház. Az előbbit azért nem tartották alkalmasnak, mert kiesik az idegenforgalomból. Ellenben a gróf Butler-ház predesztinálva van múzeum céljaira, ahol is a legcsekélyebb átalakítással igen gazdag anyagú múzeum és könyvtár helyezhető el. „Ismerve az illetékesek és a vármegye nagyközönségének a kulturális célokért megnyilatkozó áldozatkészségét, biztosra vehetjük, hogy a múzeum és könyvtár egy éven belül felállítható és teljesen berendezve megnyílhat a nagyközönség számára ... Az érseki líceumi múzeumot legcélszerűbb lenne szépművészeti és egyháztörténeti múzeummá specializálni, míg Heves Vármegye és Eger Múzeumát az összes többi osztályok részére megnyitni. E két nyilvános múzeum azon anyagát, amelynek nála osztálya nincs, kölcsönösen átcserélné. Heves vármegye és Eger Múzeumának a következő osztályai lennének: őslénytani, régiségtani, történelmi és éremgyűjteményi, ásványtani, állattani, növénytani, néprajzi és ipari osztályok, valamint olvasóterem és könyvtár." És mindez a Butler-házban, ahol jó, ha egyetlen osztály elfért volna még könyvtár nélkül is. De lássuk a terv további részleteit! „Fenti osztályok alapanyaga itt is be van gyűjtve részben úgy, hogy a megnyitás anyaghiány miatt nem okozhat késedelmet . . . mindenesetre elsősorban Heves vármegyének és Eger városnak kellene egy nagyobb összeget alapítási költségként a jövő évi költségvetésben biztosítani, míg a további évekre erejükhöz mérten a fenntartási költ231