Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

építőmunkások részére szerveztek kisipari termelőszövetkezetet. Egerben május 21-én a cipészek alakítanak termelőszövetkezetet a munkásotthonban. A cipészszövetkezet mellett az építőipari szövetkezetek létrehozására van nagyobb igény, elsősorban a nagyszabású munkáslakás-építkezések megvalósítása miatt. Ezért szorgalmazták Hevesen is az építőipari szövetkezetek megszervezését. Természetesen a kisipar még számos ágában van mód ipari szövetkezet létesítésére, erre azonban az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. A Tanácsköztársaság szövetkezetpolitikai célkitűzései között fontos szerepet kaptak a hitelszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek is. A Tanácsköztársaság intenzív gazdálkodása megkövetelte a banki élet, a hitelpolitika korszerűsítését és demokratizálását. A Heves megyei bankok szocializálása 1919 márciusában megtörténik.

54 A hitelszövetkezetek élére bizalmiakat állítanak, a zavartalan hitelforgalom érdekében a folyószámlaköveteléseket zárolják. A kis egzisztenciák, a termelőszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek részére azonban rendszeresen folyósítanak hiteleket. A Hangya szövetkezetekkel együtt nagy szerepük volt a tervszerű áruellátásban, mindenekelőtt Budapest munkásságának élelmezésében. Közösen a hitel és Hangya szövetkezetek szervezik az árucserét, amit rendszeressé kívántak tenni. „Az élelmiszerek ellenében ezután Budapest állandóan küldeni fog Egerbe különböző ruházati cikkeket, amelyekkel el lehet látni Eger város és a vidék lakosságának legsürgősebb szükségletét."

5 s Később Heves vármegye kormányzótanácsi biztosa 20. számú Kt.b. 1919. számú, május végi heti jelentésében már azt írhatja: „Május hó 19—20. és 22-én 10 vagon élelmiszer küldetett Egerből Budapestre éspedig 6 vagon kukoricaliszt és 4 vagon zöldségféle. Intézkedtem az iránt, hogy minél gyorsabban és minél több élelmiszer küldessék rövid időn belül Budapestre."

56 Gazdálkodási feladataik mellett törekszenek a szövetkezetek demokratizálására is. Ennek jele pl. hogy az egri Hangya tagfelvételi kampánya során a város szegényparaszt és zsellér dolgozói közül is nagyobb létszámban vettek fel tagokat, mint eddig bármikor. Ez a folyamat a proletárdiktatúra megszilárdításával önmagában is változásokat idézett volna elő a Hangya-vezetésben. Fontos momentum, hogy a szövetkezeti dolgozók egy része pl. az egri borszövetkezettől lelkesen jelentkeztek a Tanácsköztársaság védelmére.

5 7 Nagyszabású, a szövetkezeti mozgalomban is fordulatot jelentő törekvések vannak a Tanácsköztársaság időszakában a Heves megyei szövetkezeti mozgalomban is. Ezek a törekvések ellentmondásokkal terheltek, mint például az agrárpolitika, amely a parasztság felemelését szolgálta, de éppen a földkérdés megoldatlansága miatt nem tudta tömegesen a Tanácsköztársaság oldalára állítani őket. Mindezek ellenére a két forradalom alatt olyan szövetkezeti törekvések kezdődnek, amelyek megvalósítására majd csak a felszabadulás utáni Magyarországon kerül sor. JEGYZETEK 1. A „Hangya" Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. 1923. 18-19. Ez egyébként szerepel az 1895. évi III. gazdakongresszus állásfoglalása alapján 1901-ben készített Gönczi-nyilatkozatban h. Mille Géza 1927. 924. 2. Elképzelését közzéteszi az Egri Híradó 1894. május 22-i számában a 2. oldalon. Ebben többek között ilyen figyelemre méltó megállapításokat tesz hivatkozva a Pest megyei Hitelszövetkezet eredményeire: „Annál inkább megvan a lehetőség, hogy az országos központ gyámkodása nélkül megtehetjük az elsó' lépéseket, mert megyénkben már van egy intézet, a Gyöngyösön működő »Heves megyei Gazdasági Önsegélyző Hitelszövetkezet«, mely úgyszólván egyedüli céljául tűzte ki 160