Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi
a községi hitelszövetkezetek életre hívását. Ezen most már megerősödött - mert csaknem 100 000 (százezer) forint összeg befizetett üzletrészekkel bíró megyei hitelszövetkezetben megvan minden előfeltétel arra, hogy az áldást hozó községi hitelszövetkezeteket szervezze és gyámolítsa, sőt amennyiben szűkebb körre terjed, mint az országos központ, bizonyára intenzívebb működést is fejthet ki és megyénk szövetkezeteinek önálló és függetlenül is széles és biztos létalapot nyújthat." „Ezen intézetben álljanak be tagonként és toborozzanak minél több tagot. Anyagi áldozatot ezen intézet nem kíván, mert a befektetendő tőkének kockázata teljesen ki van zárva, sőt a könnyen mozgósítható és a pénzintézeti betétnél előnyösebben gyümölcsöztetik. Ha azután a megyei hitelszövetkezet anyagi és szellemi erővel meggyarapodott, ha különösen a megye minden vidékében, sőt községében lesznek tagjai, kik a megyei szövetkezettől, mint központtól megkapják az impulzust, akkor könnyű lesz minden megyénkbeli községben a szövetkezet eszméjét propagálni . . ." 3. Heves vármegye alispánjának jelentése Heves vármegye 1887. évi állapotáról. Eger 1888. 5. (A továbbiakban Alispáni jelentés); valamint Egri Híradó 1894. aug. 28-i száma „A hitelszövetkezetek alakulóban" című cikkében a községekben megalakuló hitelszövetkezetekről tájékoztat. 4. Benda Dezsőről nem áll rendelkezésünkre részletes információ, azt azonban tudjuk róla, hogy ambiciózus gyöngyösi pénzügyi szakember. 1888-ban a Gyöngyösi Bank RT munkatársa, ahol sikerült megnyernie a bank vezetőit a szövetkezetalapítás eszméinek. Már ez évben a helyszínen tanulmányozza a Pest megyei Hitelszövetkezeti Központ és a Tolna megyei Hitelszövetkezet tevékenységét. Ezek szervezeti tapasztalatainak figyelembevételével dolgozza ki a gyöngyösi megyei Hitelszövetkezeti Központ működésének tervezetét. 5. Benda Dezső 1896. 2-10. 6. Alispáni jelentés 1896. 84.; Már „Heves megyei Gazdasági önsegélyező Hitelszövetkezet" néven Gyöngyös székhellyel sorolja fel a szövetkezetek között. 7. Benda Dezső 1896. 2-10. 8. Alispáni jelentés 1899. 75. 9. Egri Híradó 1894. aug. 14. 2. oldal Hitelszövetkezet Egerben címen ad tájékoztatást az egri hitelszövetkezet szervezési nehézségeiről. 10. A századforduló előtt működő hitelszövetkezetek alakulási adatairól részletes tájékoztatást ad az 1901. évi alispáni jelentesz 151. oldalon. 11. Az 1898. XXIII. t. cikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának, felügyelőbizottságának jelentése a XVIII. rendes évi közgyűléshez az 1916. üzletévről. Bp. 1916. 30-31. 12. Ugyanaz 30-31. oldal. 13. Alispáni jelentés 1901. évről 151. oldal. 14. Ettől kezdve az alispáni jelentések sorra említik, ami rendszeres működésre utal. Pl. az 1896. évi alispáni jelentés 84. oldalon, 1899. évi jelentés 75. oldalon az 1901. évi jelentés 151. oldalon. 15. Hajdú Mihály (1978) munkájában utal a Hangya szövetkezetek élenjáró szerepére a Heves megyei szövetkezésben és hivatkozik Varga László (1970. 20-29.) könyvére. Valamint Egri Híradó 1900. március 3-i szám utal a Hangya szövetkezetek létrehozása körüli szerepükre. Az Egri Híradó 1900. április 18-i száma a siroki szövetkezet, 1900. nov. 17-i száma a pétervásári Hangya szövetkezet megalakulásáról tájékoztat. 16. Csepregi János 1926. 174-176. 17. A „Hangya" Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja Igazgatóságának és Felügyelőbizottságának közgyűlési jelentése az 1915. évi zárszámadásról. Bp. 1916. 35. 18. Hatvan és Vidéke, 1916. május 28. Szövetkezünk című cikkben. 19. Hatvan és Vidéke, 1916. május 28. Szövetkezünk című cikkben. 20. Károlyi Mihály szövetkezeteket érintő beszédeiben gyakran utal rá. Lásd Hajdú Mihály 1978. 47-8., 51-61.; de különösen az 1919. febr. 23-i kápolnai beszédében. 21. Magyar Statisztikai Közlemények, Uj Sorozat I. kötet. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása I. rész: A népesség általános összeírása községenként. Bp. 1902. 10-14.; valamint Borovszky Samu 1909. 221. Itt a szerző szerint a megye területe 3741,34 km 2 , viszont az első oldalon ettől eltérő, 2878,35 km 2 , vagyis 655 872 kh. Még részletesebb a birtokmegoszlást és a termelőeszközöket illetően: Heckenast József 1969. 58., 102., 104-5. 22. Heves megyei szervezkedésre utal: EÁL, alapszabályok 21. számú Heves megyei Gazdasági Egyesület alapszabálya. 23. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete első üzleti jelentése 1892 évről, Budapest, 1893. Valamint 1893-96. évi jelentések. 24. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete harmadik üzleti jelentése az 1894. évről, Bp. 1895. 21, 27, 28,30. 161
