Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

Szervezésének eredményeiről Móricz Zsigmond április 8-i füzesabonyi naplójegyzetei tanúskodnak.

47 Ebből kiderül, hogy más megyékhez hasonlóan szociáldemokrata kezdeményezésre, a vasútállomás szociáldemokrata tagjainak szorgalmazására már 1919. január—februárjában megkezdődik a termelőszövetkezet szervezése, ami azonban abbamarad. Végül április 7-én került sor végleges megalakítására. Az első termelőszövetkezetet hamarosan követte a többi. Még áprilisban megalakult Makiáron, Nagytályán, de mezőgazdasági szövetkezetet alakítanak az Engel Lajos Dormánd és Erdőtelek között elterülő birtokán, a Hatvány Deutsch nagygombosi, nagyteleki, tarnamérai uradalmán, Nagyfügeden, Tarnazsadányban, Eger mellett Egerbocson és Egerbaktán, ezenkívül az 1918-ban kezdeményezett termelőszövetkezet is megalakul Tiszafüreden.

48 Különösen sok mezőgazdasági termelőszövetkezet jött létre a hatvani járásban: Horton I., II. megjelöléssel kettő is. Ecséden és a Hatvanyak birtokain egy-egy termelőszövetkezet alakul.

49 Természetesen az Eger—Gyöngyös vidéki szőlőterületet is szocializálták. Itt a sajátos termelésszervezési problémák miatt a termelőszövetkezet szervezése lassabban haladt, külön kormánybiztost bíztak meg ezzel a feladattal.

50 De a Földművelésügyi Népbiztosság VIII. főosztályának iratai szerint termelőszövetkezet működött még az akkor Borsod megyéhez tartozó Novajon, Szihalmon, Ostoroson, a Nógrád megyei Selypen és a Pest megyéhez tartozó Boldogon is.

5 ! Az ekkor létrehozott termelőszövetkezetek alapvető feladata a lakosság, mindenekelőtt Budapest és a front katonáinak ellátása, eközben a korszerű termelési viszonyok kialakításának elkezdése, ennek érdekében a szakoktatás soha nem látott méretű fejlesztése. A termelőszövetkezetek gazdasági feladatainak ellátása mellett igyekeztek gondot fordítani a szövetkezetpolitikai tevékenységre is. Mindenekelőtt a választott vezetőségek munkájának biztosítására, alapszabályszerű működésére, a tagok politikai nevelésére. A termelőszövetkezetek irányításában június-júliusban történik változás. Június 15-én megjelent a 45. NT. számú rendelkezés, amely kimondta az ország gazdasági kerületekre való felosztását. Július első napjaiban megkezdődik a budapesti, székesfehérvári, szolnoki és hevesi kerületek kialakítása, a termelőszövetkezeti központok átszervezése. Ennek során Egerben 23 járási felügyelőséggel létrehozták a Szocializált Gazdaságok Heves megyei Kerületi Központját.

52 Mind a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek irányítása, a termelőszövetkezeti gazdálkodás és szövetkezetpolitikai munka területén a 133 nap alatt is jelentős eredmények születtek annak ellenére, hogy a szövetkezetpolitikai célkitűzések alapjában véve elhibázottak voltak: figyelmen kívül hagyták a politika elsődlegességét, a parasztság földéhségét. Ez a termelőszövetkezeti mozgalom súlyos hibái ellenére is mindenféleképpen az első lépés volt a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti úton való megszervezése területén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett nagy erőfeszítéseket tesznek a kisiparban is a szocialista termelési feltételek megteremtéséért. Szövetkezeti alapon működő nagy műhelyek, közös termelőegységek létrehozására a Tanácsköztársaság alatt nemcsak a nagyobb községekben, de városokban is kísérleteket tettek. Gyöngyösön a helyi szervek „A termelőszövetkezetek eszméjét különös pártfogásban"

5 3 részesítették. így a városi tanács ipari termelési tanácsa szervezésében hozzáfogtak a gyöngyösi ipari termelőszövetkezetek létrehozásához. Mindegyik szakmában összeírták az összes szerszámokat és ezeket lefoglalták egy közös üzem részére. De egy ilyen szövetkezet részére rendkívül sok szerszámra, gépre stb. lett volna szükség. Ezt úgy akarták előteremteni, hogy felszólították a cipészeket, szerszámaikkal, tanoncaikkal együtt lépjenek be a szövetkezetbe. Ez a kisipari szövetkezetek azonnali létrehozására irányuló törekvés a kollektív termeléstől idegenkedő kisiparosok részére nem volt egyformán azonnal elfogadható, ezért szervezésük csak lassan haladt előre. Ennek eredményeként mindenekelőtt a cipészek és az 159