Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

szövetkezés előnyét a hátrányos helyzetben levő parasztság féken tartására és saját birtokaik korszerűsítésére fordítják. Nem véletlen ezért, hogy e szövetkezeti formákat az 1918. évi polgári demokratikus forradalom beköszöntésével azonnal felszámolják. De nemcsak a mezőgazdasági termelésben, hanem a kisipari termelésben is megkezdődik a századfordulón a kisiparosok összefogása jegyében születő ipari termelőszövetkezetek létrehozása. A századfordulón már a Heves megyei sajtó is szorgalmazza megalakításukat. Az Egri Híradó 1900. évi július 7-i, 10-i, 21-i számában egymás után jelentek meg a biztató és ismertető cikkek. A megyei kampány eredményesnek bizonyult. Igaz, hogy az első szakaszban nem kisipari termelőszövetkezetek, hanem ipari hitelszövetkezetek jönnek létre. Először az Egri Ipartestületi Hitelszövetkezet néven 1900-ban alakul meg a megye első ipari hitelszövetkezete 171 taggal, 300 üzletrésszel.

32 Ezt követte 1902-ben a Gyöngyösi Ipari Hitelszövetkezet gyöngyösi székhellyel 172 taggal, 340 részjeggyel.

33 Az I. világháború előtti évtizedben az ipari hitelszövetkezeti mozgalom megerősödik. Jellemző, hogy a Hatvan és Vidéke Földművesek és Iparosok Hitelszövetkezetének 1911-ben már módja nyílt arra, hogy 311 711,10 korona kölcsönt adjon ki a tagjainak.

34 Végeredményben az ipari szövetkezés Heves megyében az OKH keretei közöti mint hitelszövetkezés kezdődik el, erősödik meg. Vannak azonban törekvések az ipari szövetkezés néhány sajátos hitelszövetkezettől eltérő formájának a meghonosítására is. Ez Heves megyében elsősorban az építőipari szövetkezetek megalakításával veszi kezdetét. Az I. világháború előtti nagyszabású építkezéseken fokozódó igény mutatkozik a hatékonyságra és a termelő eszközök eddiginél nagyobb mértékű összefogottságára, hiszen mind Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban nagy lakásépítkezések folytak. Központi támogatással 30—70—100 munkásházat építenek Füzesabony, Sir ok, Verpelét, Mezőtárkány stb. községekben. Ez az építkezési láz lendíti ki a holtpontról a szakipari szövetkezés ügyét, megkezdődik a szövetkezetszervezés. Az Egri Híradó 1907. május 7-i számában felhívást jelentetnek meg Házépítő Szövetkezet megalakítására. Az alispáni jelentés pedig 1907. évben már két építőipari szövetkezetről is tájékoztat, amelyek „Egri Építőiparosok Szövetkezete, Eger" és a „Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetkezetének helyi csoportja, Eger" néven kezdik meg működésüket.

35 Ezek az építőipari szövetkezetek fontos szerepet játszanak Eger és környéke lakás- és intézményhálózatának felépítésében. Mellettük a kisipari termelőszövetkezetek sajátos formájaként alakul meg 1907-ben Gyöngyösön a Gyöngyösi Házikenyér-sütők Szövetkezete. Az iparban a szövetkezés népszerűsítése érdekében szervezik meg a kisiparos-utánpótlás sajátos szövetkezeti formáját: az ún. Iparostanoncok Szövetkezetét. Működési szabályzatuk megalkotásánál figyelembe vették mindazokat a nehézségeket, amelyeken az iparos tanulónak keresztül kell mennie egészen addig, amíg segéd lesz belőle. A szövetkezet igyekezett a „tanoncok" anyagi viszonyainak megjavítására, a szövetkezeti gondolat megismertetésére és megszerettetésére. A téli időszakban a falusi lakosság foglalkoztatása érdekében megszervezik az ún. háziipari szövetkezeteket. Szervezésük elsősorban Párád és Heves környékén kezdődik meg, de ezek szervezeti keretei csak a két világháború között jönnek létre.

37 Egészében véve a kisipari szövetkezés az első világháború végéig igaz, hogy szórványosan és elsősorban a városokban, de meghonosodott Heves megyében is, széles körű elterjedése viszont hosszú harc kérdése volt. 156