Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

Munkásmozgalom és szövetkezés. A két forradalom szövetkezeti politikája A századfordulón Magyarország egyre erőteljesebb kapitalizálódásával együtt gyorsan fejlődik és erősödik és lesz egyre szervezettebb a magyar munkásosztály is. Pártja programjában szinte a múlt század közepétől a szövetkezeti eszme elterjedésétől kezdve ott van a szövetkezetalakítás gondolata is. Ez érthető, hiszen maga a szövetkezés kezdetben Angliában a szatócskereskedelemmel vívott folytonos harcban született és vált világszervezetté, mint a munkásszervezkedés és érdekvédelem egyik hatásos szervezete terjedt el a munkáslakta településeken. Magyarországon a munkások szervezetei az Általános Munkásegylet, majd a magyarországi Általános Munkáspárt, később a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szorgalmazza a munkásszövetkezetek megalakítását. Az 1903. évi SZDP kongresszuson például állást foglalnak az egyházi birtokok köztulajdonba vétele, az állami és a községi birtokok eladásának megtiltása és e birtokok munkásszövetkezeteknek való bérbeadása mellett.

38 De szorgalmazzák fogyasztási szövetkezetek megalakítását is. Ennek eredménye, hogy 1904-ben Budapesten létrejött az általános Fogyasztási Szövetkezet az ÁFOSZ. Ezekben az években Heves megyében is vannak szórványos jellegű munkásszövetkezet szervezési kísérletek, így a Parádsasvári Üveggyárban, Gyöngyösön, Hatvanban a MÁV Konzum létrehozásában, de mindezek közül a legjelentősebb eredménnyel jár az egri Munkásotthon Szövetkezet megalapítása. Az egri szocialista munkások összefogásából 1910-ben jött létre és gazdasági okokból 1914-ben szüntette be működését. Fennállásának néhány éve alatt azonban szövetkezeti eszközökkel nagymértékben hozzájárult az egri munkások politikai, közművelődési neveléséhez, szervezeti kereteinek erősítéséhez.

39 Heves megye munkásszövetkezeti mozgalmában döntő változás a két forradalom alatt következett be. Már az első világháború előtti évtizedek munkásszervezkedései, a sorozatos sztrájkok, a munkások és parasztok fokozódó elnyomorodása, amit csak súlyosbított az első világháború, az ország bel- és külpolitikai viszonyainak rosszabbodása, a tömegek egyre forradalmibb hangulata sürgették a magyar társadalmi és politikai viszonyok azonnali megváltoztatását. így érthető, hogy a társadalmi problémák megoldatlansága miatt a háború utolsó évei már szemmel láthatóan a baloldal előretörésének a jegyében teltek el, amelyek végül is a polgári demokratikus forradalom győzelméhez vezettek. 1918. október 31-én Károlyi Mihály vezetésével a Nemzeti Tanács vette át az ország irányítását. Az őszirózsás forradalom Egerben csendben, Gyöngyösön és Hatvanban kisebb zavargások mellett ment végbe, számos községben viszont erős megmozdulások voltak.

40 Ekkor egyre messzebben hangzó követelések szorgalmazták a népképviselet megteremtését, a feketézéssel foglalkozó kereskedők, birtokosok, gazdagparasztok megfékezését. Az őszirózsás forradalom politikai konszolidációjával együtt egyre határozottabb törekvések vannak a földosztás előkészítésére. A népképviselet terén is történtek előrelépések. Megalakultak a nemzeti tanácsok, létrehozták a polgárőrséget. Döntő változások következnek a szövetkezetpolitikában is. Elsősorban a szövetkezetek demokratizálása területén. Károlyi már 1918 novemberében meghirdeti a földosztás programját, tervezet készül az OKH és a Hangya részvételéről a földosztás lebonyolításában. A hitelszövetkezetekre várt a földhöz juttatottak hitelekkel való ellátása, a föld hosszú lejáratú megvásárlási összegének hitelezése. A Hangya szövetkezeteken keresztül történt a földigénylők összeírása, a juttatottak termeléséhez szükséges áruk biztosítása. Mindemellett általában a lakosság áruellátását is el kellett látni és lehetőleg az eddigiekhez hasonlítva magasabb színvonalon. Ezért 1918. végén hozzákezdenek az egri, gyöngyösi, káli kirendeltségek és 157