Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

seletet hozott létre. Ezzel elérték, hogy boraik Ausztrián keresztül eljutottak Európa szinte minden borkedvelő országába.

2 6 Ezek mellett a nagy értékesítő borszövetkezetek mellett elsősorban a kistermelők részére jelentett komolyabb értékesítési lehetőséget a pinceszövetkezet. Az országos kezdeményezés nyomán a pinceszövetkezetek szervezését megkezdték és ilyen szövetkezetet hoztak létre 1901-ben Heves községben, majd később Gyöngyössolymoson Szőlősgazdák Pinceeegylete néven. A mezőgazdasági szövetkezetek egyik legeredményesebben gazdálkodó ágazata a termelés, feldolgozás egy részét végző ún. szeszfőzde szövetkezet. Egy jellegzetesen első világháborús 1916. évi pénzügyminiszteri rendelet a kisüsti pálinkafőzést megszüntette és a pálinkafőzést vállalatoknak, de elsősorban szeszfőző szövetkezeteknek kezébe adta. A szeszfőzde szövetkezetek szervezése elsősorban a városokban indult meg, ahol a nagyobb termelő közösségek voltak. Szeszfőzde először 1916-ban Egerben és Gyöngyösön jön létre. Szervezését Hatvanban szintén 1916-ban kezdik el, de csak 1918. március 25-én tudta megtartani alakuló ülését „Hatvan és Vidéke Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet" néven, amely a tagok részére 50 koronás üzletrészjegyet állapított meg.

2 7 A mezőgazdasági szövetkezés egyik legeredményesebb formája a tejszövetkezet. Létrehozásukat a Heves megyei állattenyésztésben a 19. század második felében végbement jelentős változás tette szükségessé. Erre jellemző, hogy az állatállomány tartásában egyre nagyobb szerepet játszottak a paraszti kisbirtokok, 1911-ben már a szarvasmarhaállománynak több mint 4/5-e, a sertésállománynak 85%-a, a lóállománynak pedig több mint 87%-a, a 100holdon aluli gazdaságokban található.

28 Az így kialakult gazdaságok egyik nagy problémája a tej értékesítése. A tejszövetkezetek szervezése Heves megyében a századfordulón kezdődik el, nem nagy sikerrel. Több éves szervező, agitációs munka eredménye, hogy 1903-ban megalakul a Hevesi Tejszövetkezet. Újabb szövetkezetek létrehozására azonban már csak a két világháború között került sor. Szintén nem nagy sikerrel szervezik az első világháború előtt a mezőgazdasági termelést segítő szövetkezeteket, közöttük a földbérlő- és gépszövetkezeteket. A parasztság föld utáni vágyát kívánták legalább részben kielégíteni a földbérlő szövetkezetek megalakításával. Ezt a keresztényszocialisták is felkarolták és 1907-ben bérlőszövetkezetet hoztak létre.

29 Az egyre gyakoribb aratósztrájkok letörésére alakítják meg a földbirtokosok 1906-ban az ún. aratógép szövetkezetet a gyöngyösi gazdaszövetség keretei között.

30 A szövetkezeti tagok részjegybefizetéséből és anyagi hozzájárulásából vásárolt 100 db Dering típusú aratógépet három veszélyeztetett „gócban" helyezték el a megye területén. Már az arató-cséplőgép szövetkezet megalakulásának évében, 1906-ban aratósztrájk tört ki Gyöngyös környékén Horton, Gyöngyöshalászon és Karácsondon. De pl. Karácsondon már másnap a szövetkezet karhatalommal és 12 géppel jelent meg a helyszínen és az arató-cséplőgépek munkába állításával a sztrájkot egy fél nap alatt felszámolták. Sikere láttán a Pásztói Hírlap 1907. április 11-i számában „Hogyan védekezzünk az aratósztrájkok ellen" című cikkében egyenesen a nagybirtokos szövetkezeteket ajánlja a paraszti sztrájkok elleni védekezésül. A másik ilyen jelentősebb nagybirtokos gépszövetkezeti gőzeke kísérletre 1910-ben került sor Hevesen a helyi népbank égisze alatt. A gőzeke szövetkezetet hasonlóképpen mint az aratószövetkezetet „érdekvédelmi célból" Dobroviczky Dezső és Branner Sándor nagybirtokosok hozták létre.

31 Végeredményben a szövetkezés, amely a kisemberek érdekvédelmi szerveként jött létre 1844-ben, a nagybirtokos szövetkezeti formákban célkitűzéseit illetően épp az ellenkezőjére fordul. A nagybirtokosok tulajdonképpen a 155