Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

51. Dolmányos István 1971. 162. 52. 1961-től Volgográd. - Kiss Lajos 1978. 700. 53. Dolmányos István 1971. 178. - A Vörös Gárda elődeit az 1905-1907-es orosz polgári demokratikus forradalom hívta életre (druzsinák), majd az 1917-es februári polgári demokratikus forradalom idején, mint a proletariátus fegyveres szervezete újjáalakult. Egységei részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kivívásában, majd a forradalmat követően, a Vörös Gárda tagsága, 100 000 fő a születő Vörös Hadsereg magja lett. - Bakó Ágnes 1975. 783-784. 54. Dolmányos István 1971. 178. 55. DIV. LUK. TD. 80.1.1. - Levéltári igazolás Kiss Lajos polgárháborúban végzett tevékenységéről, 1967. IV. 4. 56. Az OKbP az Oroszországi Kommunisták (bolsevik) Pártja elnevezés rövidítése. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VII. kongresszusán (1918) elfogadott új elnevezés, melyet a párt XIV. pártkongresszusán (1925), a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjává (SZKbP), majd a XIX. kongresszus a Szovjetunió Kommunista Pártjává (SZKP) változtatott. - Bakó Ágnes 1975. 781. 57. Friedrich Sándorne 1959. 199., Szecska Károly 1967. 2. - A tagfelvétel kapcsán megjegyzi, hogy összesen hatodmagával egyszerre lett párttag. A tagfelvétel során különböző elméleti-politikai kérdéseket is feltettek nekik. Friedrich Sándorne 1959. 199-200. 58. Györkei-Józsa 1957. 27-28. 59. Garasin Rudolf 1967. 59. 60. Kiss Lajos 1957. 212., Friedrich Sándorne 1959. 200. 61. Dancza János 1969. 321. 62. Dancza János 1969. 321-323. 63. Pogonyi Antal 1961. 337-347. - Kladt-Kondratyev: Az aranyvonat с írását, mely a leghitelesebben dolgozta fel az eseményeket, kpzli a Népújság, 1967. III. 5.-III. 18. között 12 folytatásban. 64. Dancza János 1969. 322. 65. Milei György 1972. 40. 66. Dolmányos István 1971. 206-207. 67. Dolmányos István 1971. 208. - A várost 1935-től Kujbisevnek nevezték. Elnevezését Kujbisev (1888-1935) szovjet politikusról kapta, aki megszervezte az októberi forradalom idején Szamara város munkásságának felkelését. Kiss Lajos 1978. 363. 68. Dolmányos István 1971. 208. 69. Tuza István 1977. 28. 70. DIV. LUK. ТА. 9-79. 62. 71. Dolmányos István 1971. 209. 72. Milei György 1975. 734-735. 73. Dancza János 1969. 326. 74. Dolmányos István 1971. 210. 75. Dolmányos István 1971. 209., Csonka-Harsányi 1974. 172. Eszerek: oroszul a „szociálforradalmárok" rövidítése. A parasztságra támaszkodó forradalmi demokratákból, az ún. narodnyikokból 1901 végén alakult orosz kispolgári párt tagjai Az ideológiailag megosztott párt balszárnya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom célkitűzéseivel néhány hónapig lojális volt, később azonban szembefordult a proletárhatalommal és nagy szerepe volt az ellenforradalmi lázadások szervezésében. - Bakó Ágnes 1975. 776. 76. Varga Gyula András 1957. 203-205. 71. Milei György 1977. 28., Gerelyes Ede 1968. 148-149. 78. Dolmányos István 1971. 210. 79. DIV. LUK. ТА. 9-79. 61-62. 80. DIV. LUK. ТА. 9-79. 61-62. 81. DIV. LUK. ТА. 9-79. 62-63. - Egyik visszaemlékezésében azt említi, hogy gyűlésen választották meg az ezred komisszárjává. Tuza István 1975.8. - Másik helyen úgy idézi, hogy Szamarában már mint politikai biztos működött. Friedrich Sándorne 1959. 200. - Egyik legrégibb visszaemlékezésében írja, hogy 1918 márciusában a pártba való felvétele után, harcoló internacionalista ezredhez osztották be politikai tisztnek. - DIV. LUK. TD. 63.88.1.116. - Végső soron Kiss Lajos egyik visszaemlékezéséből sem derül ki konkrétan, hogy mikor, mely városban politikai biztos. így az események és körülmények tanulmányozásából azt következtettük ki, hogy Szamarában. 140