Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

82. Csapajev Vaszilij Ivanovics (1887-1919) orosz paraszt, kommunista. 1917-től bolsevik. A Vörös Hadsereg legendás hírű parancsnoka részt vett a Volga-vidéki ellenforradalmi lázadás leverésében. Kolcsak ellen a 25. Vörös Lovashadosztály élén harcolt. 1919-ben Lbiscsenszkben (ma: Csapajevo) hősi halált halt. - Munkásmozgalom-történeti Lexikon, 112. 83. Kolcsak, Alexandr Vasziljevics (1873-1920) cári tengernagy, monarchista politikus. 1918. november 18-án Omszkban puccs útján megdöntötte az eszer-mensevik polgári kormány hatalmát és Oroszország fó'kormányzójává kiáltotta ki magát. Vörös partizánok segítségével elfogták, s 1920. február 7-én az irkutszki forradalmi bizottság ítélete alapján kivégezték. - Tanúságtevők. III. 479. 84. Dutov, Alexandr Iljics (1864-1921) még 1917. szeptemberében az orenburgi (uráli) kozák körzetben önálló kormányalakítás tervével lépett elő. Az októberi forradalom győzelme után ellenforradalmi egységeket szervezett tisztekből, kozák kulákokból. Az orenburgi baskír és kazah nacionalisták saját kormányt alakítva, szövetségre léptek Dutowal. 1918. január 16-án Kargala kozák falunál Dutov követői vereséget szenvedtek. Örenburgban munkásfelkelés tört ki, és így Dutov katonáinak maradványai a sztyeppére menekültek. Dolmányos István 1971. 166. Később a Kolcsak vezette hadsereg keretében harcolt a szovjet hatalom ellen. Tanúságtevők. III. 465. 85. Friedrich Sándorné 1959. 200. 86. DIV. LUK. TA. 9-79. 64-68. 87. Györkei-Józsa 1957. 39 88. DIV. LUK. TA. 9-79.70. - Kasirin, Nyikolaj Gyimitrijevics - kozák százados. 1917-1918-ban a verhnyeuralszki vörösosztagok parancsnoka, melyek Dutov ellen harcoltak. 1918. nyarán a délurali partizánseregek parancsnoka, majd Bljüher megválasztása után parancsnokhelyettese. Tanúságtevők. III. 476-477. 89. DIV. LUK. TA. 9-79.70. 90. DIV. LUK. TA. 70-71. 91. Györkei-Józsa 1957. 38-39. 92. DIV. LUK. TA. 9-79. 71. 93. Friedrich Sándorné 1959. 201. 94. Gerelyes Ede 1968. 125. 95. Csardzsou város Türkmenisztánban. - Kiss Lajos 1978. 156. 96. DIV. LUK. TA. 9-79. 70-71. 97. DIV. LUK. TA. 70-76. 98. DIV. LUK. TA. 71-72. - A fekete katonák angol tisztek által vezetett afrikai katonák voltak. Hasonlóról tesz említést későbbi visszaemlékezésében Miskolczi Sándor (Eger) internacionalista és Mészáros János (Eger) internacionalista is. Mindketten harcoltak az angol intervenciósok zsoldjában levő afrikaiak ellen. 99. Friedrich Sándorné 1959. 202. 100. Kuskán - határállomás a Szovjetunió Afganisztánnal szomszédos határán, egyben vasúti végállomás az Ashabad-Csardzsou fővonalból Marünél kiágazó vasút mentén. 101. DIV. LUK. TA. 9-79. 74-75. 102. DIV. LUK. TA. 76. 103. Marü város az Ashabad-Csardzsou vasútvonal mellett, 343 km-re Ashabadtól. 104. Fazilhodz sajev, К 1961. 5 5 8. 105. Kiss Lajos több visszaemlékezésében is 1919-re teszi a buharai eseményeket, valószínűleg tévesen, mert Buhara felderítése minden bizonyára 1920 nyarán, a Vörös Hadsereg végső turkesztáni győzelme előtt történt. 106. DIV. LUK. ТА. 9-79. 80-90. 107. Kiss Lajos 1957. 212-213. - Buharai emlékeit több helyen is leírta v. elmesélte, az előbbiekkel egybehangzóan, s ezért nem is tartottuk szükségesnek, hogy az eseményeket egyéb visszaemlékezésével kiegészítsük. A buharai események leírása megtalálható még: DIV. LUK. TA. 9-79. 79-85: DIV. LUK. TD. 63.88.1.116; Friedrich Sándorné 1959. 202-203; Fazilhodzsajev, К 1961.557-558. 108. Milei György 1977. 43. 109. Friedrich Sándorné 1959. 203. - A Vörös Zászló Rend az első szovjet érdemrend, amit azután alapítottak, hogy 1917. december 29-én a szovjet köztársaság rendeletileg megszüntette a régi orosz érdemrendeket. A legelső érdemrendet - a Vörös Zászló rendet - Vaszilj Blüher, az egykori munkás, majd kiváló hadvezér, később a Szovjetunió marsallja kapta a fehérgárdisták és az intervenciósok felett aratott dél-urali győzelemért. Kuznyecov, A. 1978. 72. 141