Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Osgyányi Vilmos: Marco Casagrande Eger várbeli Szent István király szobrának restaurálása

Osgyànyi Vilmos MARCO CASAGRANDE EGER VÁRBELI SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBRÁNAK RESTAURÁLÁSA (Osgyányi Vilmos kőszobrász restaurátor hallgató diplomamunkája a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Intézetében. Készült az 1976 — 1977. tanévben.) Marco Casagrande „Szent István felajánlja az országot a Madonnának" című szobra, (a későbbiekben Szt. István szobor), már évtizedek óta rongáltan, leromlottan áll az egri várban. A Dobó István múzeum tulajdonában álló Szt. István szobor megérett a restaurálásra. Kivitelező hiányában évekig húzódott helyrehozatala, míg Szakái Ernő docens javaslatára 1976 májusában határozat született, hogy a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Intézetének kő-szobrász restaurátor szakán kerül sor az egri Szt. István szobor restaurálására diplomamunka keretében. A főiskola ezzel a munkával folytatni kívánta azt az elgondolást, hogy a diplomamunka lehetőleg funkcionáló műtárgy legyen, és összetett restaurálási feladatot jelentsen a hallgató számára. A korábbi években került sor a Szépművészeti Múzeum trecento Madonnájának restaurálására. A Szt. István szoborral párhuzamosan készült a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő két francia kerti váza rekonstruálása, restaurálása is. A diplomamunka követelményeként szerepel, hogy ellenőrzött körülmények között follyon a munka, ezért a főiskola műtermébe kellett szállítani a szobrot. Az egri Dobó István múzeum vezetősége és az Országos Műemléki Felügyelőség nyíregyházi építésvezetősége megállapodott a Szt. István szobor levételének módjáról és a szállításról. Komoly gondot jelentett a szobor levétele, mert a terepszint tagoltsága és a vár falmaradványai miatt nem tudta daruskocsi megközelíteni a szobrot, így kénytelenek voltunk a legősibb emelési formával, kézi erővel és sok kisegítő alkalmatossággal megoldani a feladatot. Végül is egy jól szervezett kollektívával sikerült elérni, hogy közel 5,00 m magasból lekerüljön a szobor. Miután levettük a pillérköteg-talapzatról, vízszintesen kb. 15,00 m-es úton szállítottuk, majd erről a szintről ismét három méterre leeresztettük és így került a gépkocsira. Még a levétel előtt gondoskodtunk arról, hogy a rossz állapotban levő szobor a vízszintesen történő szállítás során meg ne sérüljön, mert törésvonal volt a szobor mellrészén és a fejet is védeni kellett a rázkódástól. Ezért két merevítőt erősítettünk gipszes gézkötésekkel a szoborhoz. Az előkészítés során elkészült az eddig fellelhető adatok begyűjtése a szobor keletkezésének körülményeiről, a szobrászról — Casagrandéról — valamint egy felmérés a műterembe kerülési állapotról és a műleírás. Még az első félévi munkához tartozott a kőanyag meghatározása, helyreállítási javaslat elkészítése és a kiegészítő, konzerváló anyag meghatározása. Korszerű restaurátor műhelyekben ezeket a feladatokat egy-egy szakember végzi. A magyarországi restaurálási gyakorlatban még nincs ilyen szakosodás, különösen a kőrestaurálás területén, természetesen ehhez a szakosodáshoz felszerelt restaurátor laboratóriumokra volna szükség. A Szt. István szobor előkészítő kutatásakor nyilvánvalóvá vált, hogy elegendő adat áll 245