Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

fajta, a nyakperec viselete elterjedjen? Talán hirtelen fellendült a X. sz. közepén a lengyel és orosz területek felé a gazdasági kapcsolatunk és szorosabb politikai kötelékbe kerültünk? Vagy adataink vannak e területekről beáramló ideológiai, vallási hatásra? Fájsz és Taksony fejedelmek koráról van szó. A kazár birodalom hatalmának összeom­lásáig (965) az arab kereskedelem hazánkig is eljut, de különösebb felvirágzásáról nem beszél­hetünk. Az oroszoknak viszont a fő igyekezetük kereskedelmi szempontból a Fekete-tenger és a Volga felé irányult. Külpolitikájuk, háborúik évtizedekig e jegyben formálják történel­müket. 57 Taksony besenyő hercegnőt vett feleségül, 58 s nem lengyelt vagy oroszt. Nincs ada­tunk, amely a fenti kérdésekre pozitív választ adhatna. — Tanácstalanságunkban bevált út, ha a helyi előzményekre irányítjuk figyelmünket. Avar kori párhuzamok A Közép-Dunamedencében az V. sz. folyamán megszűnik a nyakperecek viselete (a halotti öltözékből következtetve). Jelenlegi ismereteink szerint a VI. sz. elejétől a VII. sz. közepéig két temetkezésből mutatható ki; mindkettő a VII. sz. elején elhunyt előkelőség. Nem a gepidák, langobárdok, vagy a Keszthely környéki romanizált maradvány népek ha­gyatékáról van szó. 59 Kunmadarason lóval eltemetett igen rangos férfi leletegyütteséből arany csavart huzalból való nyakperec is múzeumba került. 60 Pécsett előkelő nőt ékesített, üveg­gyöngyös nyakfűzéren kívül fémszálakból képzett, többszörösen tagolt csüngős nyaklánc. 61 A VII. század második felére keltezhető leletegyüttesekben, nők és kisleányok sírjaiban, szinte egyidőben tűnik fel ez az ékszerfajta. Sima, vékonyabb, vastagabb egyetlen huzalból (illetve csavart drótból) készültek; aranyból, ezüstből, rézből, bronzból, vasból. A feltárt közép- és későavarkori sírok számához képest igen kevés példányt ismerünk. Hengeres kapszulával (ereklyetartóval) került napvilágra Mezőszilas-Tótipusztán (Ozo­rán) 62 , Igaron (két példány) 63 , Boly 31. sírban 64 , Gyön к-Vásártér 144. sírban. 65 Csüngő nélküliek a további ismert példányok: Sturovo (Párkánynána) 16., 88. sírokból 66 , íitavska Ton (Zsitvatő) 27. sírból, Holiare (Alsógellér) 406. sírból 68 , Zelovce (Zsély) 295., 791. sírok­ból 69 , Zwölfaxing 199. sírból 70 , Wien-Liesing VIII. sírból 71 , Romonya I. temetőjében a 237. sírból. 72 A Baranya megyei Terehegyről a temető 1. sírjában olyan nyak perec került nap­világra, amelynek a végei lemezes pántban végződnek és poncolt díszűek. 73 Érdekes, hogy a pannóniai nyakperecek csaknem mind bizánci jellegűek; a keletrómai birodalommal való békésebb viszony idejéből származnak. A Kisalföldön és Bécs környékén jelentkező nyakperecek nem bizánci áruk, legfeljebb bizánci hatásra készültek. A VIII. szá­zadra keltezhető, nyakperecet tartalmazó temető alig akad, s ez a kép összefügghet a VII. század végétől Bizánccal fokozatosan gyengülő gazdasági és politikai kapcsolatokkal. 74 Úgy látszik, hogy a Duna jelentette a keletrómai birodalommal a fő összeköttetést; hiszen nyakpereceink lelőhelyei a Duna mentén illetve, a Dunához közeli területekről valók. Egye­lőre kivételként említhetjük csak a tiszafüredi temetőt, ahol — a feltárást vezető Garam Éva baráti közlése szerint — viszonylag nagy számban kerültek napvilágra. A leközölt avarkori nyakperecek többsége gyermek sírjában jutott felszínre. Legalább az egyik igari, a bolyi, az egyik zsélyi, az összes zsitvatői, párkánynánai és alsógelléri példá­nyok. Itt jegyezzük meg, hogy Devinská Nova Ves (Dévényújfalu) avarkori temetőjében feltárt nyakperecek, amelyek Eisner szerint hallstattkoriak, szintén mind gyermeksírokban voltak (a 343., 466. és 470. temetkezések). 75 Ez a szokás antik hagyományból táplálkozott, oda vezethető vissza, s nem a keleti nomád társadalmakban gyökerezik. Igaz, nyakperec hiteles késő-római temető feltárásokból Pannónia területén alig jutott múzeumokba. A bul­lát, a későbbi bizánci kapszulák rokonát, inkább nyaklánccal összekapcsolva viselték, ritkán nyakpereccel. Bóna István kimutatta, hogy valamennyi nyakperecet és bullát gyermekek sírjaiban találták, egyetlen női temetkezés kivételével. 76 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom