Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén
Az első alkalommal a diósgyőri vas-officiumnak csak a hajdúja tárgyalt Farkassal. Azt gondolta Farkas, hogy a „maga hasznára s recommendatioja végett" nem ígért többet egy krajcárnál, s a hámor ott talán többet is adna. Azért írt a varsányi kasznárnak, hogy járjon utána (végére), hogy többért nem vennék-e meg a golyók fontját a diósgyőri tisztek? A kasznár válasza nem volt kedvező. Ezután felvetette Farkas, hogy nem kelne-e el jobban az ágyúgolyó Gömör megyében, az ottani olvasztó hámorokban, mint Diósgyőrben? „Mivel alighanem kulcsvas dolgában hiány lesz a tiszanánai templomnál a budai és pesti épületek miatt, ha csak foglalót előre le nem teszünk" — ezért felmenne a hámorokhoz Gömörbe, és egyúttal „azon ágyú és golyóbis vasaknak jobb áráról is végezhetne". E felterjesztésre Eszterházy válasza: „csak adjuk oda egy krajcárért fontját"'! 79 Várbeli értékek és problémák Amikor a várat bontogatták, a régi templomban „sok figurákkal kirakattatott mávránytábla találtatott". Aki látta, csodálkozott szépségén. Azt mondták róla, hogy azok a szép márványok külső országból kerültek ide. A templomban talált vörös márvány sírfedők is az ország más részéről valók. Pedig a közeli hegyekben, nem messze Tárkánytól Farkasék megtalálták ezen kövek bányáját. — Eddig a ráchegyi követ tartották olyannak, amely könnyű, hideget, meleget, esőt kiálló, jól fűrészelhető. — Most kipróbálták a tarkányi követ is. 80 A fafűrész helyett kőfűrészt igazítottak bele a fűrészmalom szerkezetébe. A farönk helyére rátették a követ. Mint a fát, olyan könnyen és egyenletesen hasította azt. Ennek jelentése után Eszterházy úgy rendelkezett, hogy ha szükség lesz fél, sőt egész négyszög kövekre, akkor intézkedik majd. 81 Csodálkoztak sokan a régi templomban talált „azon szőnyeges és koczka-formán külömb-külömbféle márványokbul kirakattatott táblán", melyet „a bécsi főérseknek is megmutattak". 82 A mozaik darabjait a nézők, de leginkább „mint ritka produktumot a tisztelendő kispapok hordták el". Jelentésében újra az 1789-es keresés eredményére emlékeztetett Farkas, s bizonyította be, hogy ezek a márványkövek is a tarkányi határból valók. — Egyébként az 1789-ben megtalált márványból készítették a makiári sanctuáriumnak a gradieseit, a felsőtárkányi parochia kútjának felső kerületét, — „mert könnyen hagyja magát dolgozni" . %г Berakatta Farkas a várba nyíló kisajtót, 84 mert a piacról a várba vezető meredek gyalogutat veszélyesnek és az út mellett és alatt lakóknak súlyos kárt okozónak látta. — Az út mellett és alatt lakók örültek. A Sánc-beliek, akik ezt a rövid utat használták, nem. Annyira nem, hogy pl. egy Buszkó nevű asztalos a berakott kisajtót kibontotta és a nagy köveket elhányatta. Felháborodásában tűzzel fenyegette a vár alatt, a szoros út alatt lakókat. 85 Mind a két fél véleményét bekérte a földesúr, majd úgy nyilatkozott, hogy „a kisajtón járást akadályozni kell" . ц ® Farkas is ezt a rendelkezést tartotta természetesen jónak. Mert ahogyan eddig is előfordult szerencsétlenség, úgy ezután még nagyobb előfordulhat. — Ilyen szerencsétlenség volt, amikor egy Czafi nevű csizmadia a magasból a bádogos udvarába le és beesett. Életveszélyesen megsérült, noha életben maradt. — Egy lóorvosnak a fia, egy Sticker nevű polgárnak a fia leestek, és a misericordiánusoknál gyógyultak meg. Egy katona is leesett tavaly, de az olyan súlyosan megsérült, hogy — az órás és a bádogos bizonyítja, — nemsokára meghalt. Eszterházy sürgette a város bíráját, hogy jelöljön ki egy deputációt (küldöttséget) azzal a feladattal, hogy a városból a Sáncba vivő utat jobb, biztonságosabb helyen jelölje ki. 87 281
