Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén
kövekkel", és azt is felül vaskapoccsal fogja össze. A híd szögletére és a kőfal végére pedig a melegvíznél heverő (szintén a várból származó) darázskövekből alkalmaztasson, hogy a szekerek tengelye ne érhessen a kőfalhoz. 63 Az udvari kulcsárságban Gi a galériáról lejövő bádogcsatornákat nem régen igazították, de a bort hordó szekerek, s a paraszt fuvarosok kocsijának tengelyei kárt tettek benne. Ezért a csövek mellé „szép várbeli nagyobb köveket oltalmul jó lenne rakattatni s ásatni", hogy ne érhessék a csöveket a kerekek és a tengelyek. 65 Azt az építményt javították ki a várban, amelyik a legszükségesebb élethez, biztonsághoz szükséges volt, s ami így még hasznot hozhatott. A vár közepén levő kút megromlott. Elrendelték, hogy annak „hajtó és vonó nagy kerekét", míg jobban tönkre nem megy, az ács és a lakatos igazítsák meg. 67 A püspök parancsára a várban a commendánsi ház szobáit megvizsgálták a lakatossal és az üvegessel. A végzendő munkát az asztalos 23 forintért, az üveges 6 forint 8 krajcárért vállalta és végezte el. 68 Tervet készített Francz mester, hogy a vár kapuja alatt a hosszú pince 69 felé hogyan vezessék le a várból a vizet. 70 A várbeli granárium fedelét megcsináltatták. A várban lakó posztós is sürgette lakása rossz fedelének újra zsindelyezését. Eszterházy így adta meg erre az engedélyt: „ami szükséges ugyancsak csináltatni és reparáltatni kell, nagyobb kárnak eltávoztatására" P l A várban lakó bérlők sürgették a házak elkorhadt zsindelyfedelének igazítását, megújítását. (Különösen a posztónyíró.) A várbeli épületek közül azokat, melyek szükségesek, így: a tömlöc, a hajdú lakása, a raktárak, (conservatóriumok) és a granárium épületei, — megjavították. Azonban a többit, amelyeknek nagy fedele lévén sok költséggel járna a felújítása, és ugyanakkor a bér (taxa) kevés, s így a belőle való jövedelem is kicsi, — inkább elbontották. Mert még a zsindelynek, fáinak, vasaknak, ajtóknak, ablakoknak másutt is lehet hasznát venni, — írta Eszterházy a helybenhagyásához kiegészítésül. 72 A szemináriumból felszabadult állásfákat is felhasználták mind a tégla- mind a kőcserép (pala) alá a Fáyné és a convertiták házához, fészerhez, istállóhoz, a portás házának új fedeléhez és stukaturjához, a melegvíz melletti korcsmához és a fürdőhöz, a várbeli korcsma és más épületek reparációjához és a vécseivölgyi téglaszínhez. — Minthogy pedig a Máramarosból leszállított 49 fenyőszálból 38-at feldolgoztattak zsindelynek, a megmaradt 11 szál nem volt elég a javításhoz, pótolni kellett, éspedig „a várbeli tömblöctartó ház végében (— „az holott a posztónyíró lakott és a ház már üresen áll; ha a fedele rossz is, a gerendái jók") — lévő házat elbontani s annak gerendáit és fáit ahová szükséges, oda alkalmaztattni" rendelte, s ha még szükséges, akkor hozatni Poroszlóról. 73 Az ágyúgolyók és ágyúcsövek értékesítése A kövek értékesítésének áráról az a beterjesztés tudósít, melyben a rácok kérésére kért választ a bauschreiber. ,,... ha szabad lesz-e nékem a Bányabeli köveket az f 2kr 30, a várbeli köveket pedig à f Ikr 30, a Ráczoknak is eladni?" 1 ^ Az 1787. esztendőben „negyvenkilenc mázsa golyóbisokat adtunk el Diós Győri VasHámori Hivatalnak fontját egy krajcár aval". — Most is gyűjtött (1795) néhány mázsát a várból, és hogy itt rakáson haszontalan ne álljon, heverjen, megkereste a diósgyőri hámort, hogy ha megvennék tőle, átadná. Az árát pedig beszámítanák az onnan elhozandó vas árába. 75 A conservatoriumban 76 a várból előkerült vasgolyókat és az istálló udvarban 77 heverő ágyúcsöveket meg akarták venni a diósgyőriek. Nem akartak azonban adni fontjáért egy krajcárnál többet; viszont ők szállítanák el. — A földesúr kevésnek tartotta az egy krajcárt. Utasította az írnokát, próbálja meg jobb áron, többért eladni. 78 280
