Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

a 139. szám alatt térképezett Horváth Andrást, aki Károlyi zsellérje és csikósa volt. Ennek tulajdonítható, hogy a portán két viszonylag nagy épület figyelhető meg, ezek közül az egyik istálló, a másik lakóház lehetett. (Ld. 6. ábra) Horváth József, a Károlyi uradalom féltelkes jobbágya az 50. számú telken lakik, a III. jelzésű tömb nyugati szélén. A telek igen nagy, 842 négyszögből, s így a kert és rakodó funkciót is betölti. A családfő mellett egy felnőtt fiú és egy szolga dolgozik, állatállományuk közepes, de 19 juhot is tartanak. A telken három épület áll, egy hosszú lakóház, mögötte istálló és elöl, az utca vonalán kisebb kamra. Jelenleg a falunak ezen a részén a népes Horváth cipe had lakik. Horváth István, báró Podmaniczky féltelkes jobbágya az I—

с tömb északi szélén, a Fő utcán lakik a 86. számú telken. A déli kertsor 1. számú kertje tartozik hozzá, ezen épület nincs. A családfő egy fiával és egy testvérével gazdálkodik, kevés állatot tart, de 8 juhot is. Ennek megfelelően az udvaron a lakóház mellett csak egy csűr és egy kamra van, az istálló a házzal egy fedél alatt lehetett. — Jelenleg sem az udvar, sem a kert területén nincsenek Horváth-ok. Horváth Imre, báró Podmaniczky féltelkes jobbágya a déli kertsoron, a II. számú tömb keleti szélén lakik, a 2. számú telken. A telket kertből fordították udvarrá, ezt méretei (1176 négyszögöl) és helyzete — mellette kertek — bizonyítják. Horváth Imre három testvérével él együtt, amiből már legalább húsz tagú nagycsaládra lehet következtetni és állataik száma is nagyobb az átlagnál: 4 ökör, 1 tehén, 3 ló, 2 sertés, 14 juh. A telken egymásra derékszögben két épület áll, az egyik kétségtelenül lakóház, a másik istálló. A telken ma hat lakóház áll, közöttük kettőt a Horváth tiri had birtokol. Horváth Ferenc, a Recsky család féltelkes jobbágya az I—d. tömb közepén, a 97. számú telken lakik. Nagyméretű udvar, félkörben körülveszi öreg Kovács Ferenc telkét, aki maga is a Recsky uraság jobbágya. Emellett azonban még három kertje van, amit az állatok nagy száma indokol (6 ökör, 1 tehén, 1 borjú, 5 sertés, 58 juh). A családfővel fia és testvére dolgozik, ami ehhez a vagyonhoz kevésnek látszik. A kertek beépítetlenek, az udvaron egy lakóház, hozzá épített istálló és egy csűrhodály látszik. A telken ma is részben a Horváth nemzetség (tiri és rigó had), részben a Lajtos had lakik. A Horváth nemzetség köznemesi szolgálatban álló ága véleményünk szerint a 86. számú udvarból rajzott ki a falu délkeleti szélére, ahol a Podmaniczky és a Recsky család telkein megtelepedve, hadakra ágazódva ezt a területet benépesítették. Leszármazottaik között legnevesebb a tiri had, amelybe a múlt század végén beházasodott egy Lajtos és az ő utódai tovább erősítették ezt a folyamatot. Kisebb nemzetségek: Kocsa, Tanka, Bolyki, Tót. Az 1844-ben felmért populációban ezeknek a családoknak a jelenléte nem látszik számottevőnek, de rövid bemutatásukat indokoltnak érezzük azért, mert részvételüket Mátraderecske mai lakosságának kialakulásában fontosnak tartjuk. Még akkor is, ha ez feltételes, mert teljes hitelességgel nem bizonyítható. A Kocsa, vagy Kotsa nemzetség neve ebben a formában csak 1771 óta ismert, de szállásterületük az I—a. tömb, ami feltételezné azt, hogy a falu legrégebbi családjai közé tartozzanak a Kis és a Fónad, szomszédos nemzetségekkel együtt. A XVI. századi összeírásokban vannak olyan nevek, amelyekkel elírás, téves másolás, vagy helytelen lejegyzés révén a Kocsa kapcsolatba hozható. Ilyen a Csóka, Chuka, Kocsona, Kycsené név, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a Kocsa had egy időközben kipusztult törzsökös had helyét foglalta el a Debrői uradalom telkeinek sorában. 1844-ben három Kocsa családfőt írtak össze, András, István és János néven. Az első egész telkes, a másik kettő féltelkes jobbágy volt, tehát a falu 232