Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

Ezek a birtokviszonyok még a jobbágyfelszabadítást megelőző állapotokra vezethetők vissza, amikor a falu határa feudális birtokosok kezén volt. A határ két jól elkülönített részre oszlott, az egyik tulajdonosa a gróf Károlyi család, a másiké a Recsky nevű középbirtokos család és ágazatai voltak. Az egyik rész tehát egyetlen nagybirtokost uralt és egy jól szervezett, központi irányítás alatt álló domínium keretei közé tartozott. A birtok neve a Károlyi, korábban a Grassalkovich család birtokainak részeként a Debrői uradalom volt. A falu másik része több földesúr tulajdonában volt, jobbágyaik pedig e hét—nyolc uraságnak tartoztak szolgáltatásaikkal. Amíg tehát a falu egyik részének kapcsolatai egyetlen irányba, a Debrői uradalom központja felé vezettek, addig a másik fél kapcsolatai a birtokosok száma szerint szerteágazóak voltak. A Mátraalja keleti települései nagyobbrészt a Debrői uradalomhoz tartoztak : a múlt század első felében Mátraballa, Bodony és Párád községek, valamint Lak és Kürt puszták teljes határukkal, Mátraderecske pedig mintegy háromnegyed részével, azaz 25 és fél jobbágytelekkel. Az uradalom kialakítása a középkorra nyúlik vissza, Éble Gábor szerint az Aba nemzetségből származó Debrey család szervezte meg a XIII. században, bár ebben az időben — adatok hiányában — csak feltételezhető, hogy a Mátraalja is a Debrői uradalom tartozéka volt.

4 A Mátraderecske határának birtoklására jellemző megosztottság uradalom és középnemesek között legkorábban már a XVI. században kimutatható. Az 1549. évi adóösszeírásban a falu tíz portájának fele Perényi Gáboré, fele pedig „kuriális nemeseké". Ez a fele-fele arány 1747-ben változott meg, amikor Grassalkovich Antal Derecske egynegyedét megvásárolta az egyik középnemes családtól, a Balogh-októl.

5 1850 körül a nemesi részt nyolc család birtokolta, akiket a tagosítási periratok általában úgy emlegetnek, mint a „Recsky család és successoral'''-t. E nemesi családokat az a hagyomány és történeti tény fűzi össze, hogy a másik hét család évszázadok folyamán kialakult birtokrészét a Recsky családtól örökölte, vagy ezen örökösöktől vásárolta. A Recskyek derecskéi birtoklása a múlt századtól a XVI. századig nagy valószínűséggel dokumentálható. Ennél korábban a Recskyek Derecskével kapcsolatosan nem tűnnek fel a forrásokban, csak úgy, mint a XIV. században a szomszédos Recsk falu birtokosai. Minthogy a család mátrai birtokainak nagyobb része mindig Recsken és Derecskén volt, valószínű, hogy ez a két falura kierjedő birtoklás is régebbi keletű, esetleg visszamegy arra az időre, amikor az Abák birtokteste kialakult a Mátraalján. Okleveles adat nincs arra, hogy Derecske belterületén bármelyik földesúr állandó jelenlétének jelképeként kastély vagy kúria állt volna. Az 1549. évi összeírás feltünteti a nemesi kúriák számát, de annak ellenére, hogy Derecskén a falu lakosságának felét kuriális nemesek birtokolják, itt egyetlen kúriáról sem ad számot, ellentétben a szomszédos Recskkel, ahol négy is van. Ezek a kúriák nemcsak Recsk belterületén, hanem annak határában is állhattak, mint birtokosai az öt derecskéi jobbágyteleknek is. A határban néhány olyan tanyáról tudunk, amelyek nem tartoztak a derecskéi közigazgatás alá, de Derecske magáénak vallotta őket és korábban földesúri allodiumok, később uradalmi majorok voltak (Lak, Kürt, Tardonya puszták). Ezek elődje lehetett a középkorban a Derecske és Recsk határán épített erődített várkastély, a Kanázsvár, aminek romjai még ma is látszanak. Az építmény eredetét, múltját eddig még senki sem kutatta, de ismereteink szerint valószínű, hogy ezt az udvarházat — Kisnánához hasonlóan — a környék egyik birtokosa a saját védelmére és biztonságára építette. A XIV. század óta ez a család az Aba nemzetséggel vagy rokon, vagy idegen származású Recsky család lehetett. A Mátraalja településeiről elmondható, hogy topográfiai helyzetük a középkor óta azonos, azzal a megjegyzéssel, hogy a belterület kiterjedése, határai, az egyes falurészek funkciói korszakonként változáson mentek keresztül. Megállapításunk Mátraderecskére is érvényes, 218