Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

sos egyesületei, az egri vár külön jogállása, céhtörténet, Eger szabadkirályi városi státusa, a népies vadfogás. A megyei irodalomtörténeti gyűjteménymagvát, a Gárdonyi hagyatékot 1977-ben tizennégy Gárdonyi levéllel sikerült gyarapítani, amelyeket dr. Frenkel Bertalan budapesti ügyvédhez írt. Kéziratokat és dokumentumokat kapott a múzeum az egri születésű Kálnoky Lászlótól. A gyűjtemény ezen felül helyi irodalmi vonatkozású könyvekkel és nyomtatványokkal gyarapodott. A hatvani múzeum a Hatvány család és a kastély történetével, a család egyes tagjainak irodalompártoló tevékenységével kapcsolatos adatokat, tárgyakat, dokumentumokat gyűjtött. — A tematikus gyűjtés főként Egerben a Gárdonyi Géza életművének ismeretét kiegészítő tanulmányokhoz folyt, Hatvanban József Attila életének bizonyos helyi vonatkozású, a Hatvány családdal kapcsolatos korszakának feltárására. A történeti muzeológia nyilvántartási munkája különösen Egerben haladt jó ütemben, a legújabbkori és munkásmozgalmi gyűjtemény leltározottsága, rendezettsége szinte napra kész állapotban van, úgyszintén a Soós Imre kéziratos anyaga, ami leltározása után már kutatható. Folyamatban van a történeti és a papírnumizmatika leltározása. Gyöngyösön a vadászattörténeti gyűjtemény leltározása a gyarapodással párhuzamosan történt. Az irodalomtörténeti gyűjteményen belül az adattár leltározottsága naprakész, a Gárdonyi-hagyaték napilap, folyóirat anyagának, a kéziratoknak és a Remenyik Zsigmond emlékszoba tárgyainak leltározása előkészített. 3. Néprajz A megyei múzeumi szervezet kiemelt tervfeladata az ötödik ötéves tervben a Palóckutatás folytatása és befejezése. Az utóbbi két év alatt a munka eredményességét nagyban befolyásolta a személyi ellátottság kedvezőtlen alakulása, a szakképzett néprajzkutatók hiánya, vagy ideiglenes távolléte. A két év további helyszíni gyűjtéseket hozott (Őrhalom, Hugyag: temetkezési szokások ; népi építkezés, település: Mátraderecske ; népi építészeti felmérések: Bodony, továbbá több faluban antropológiai felvételeket (Henkey Gyula). 1978-ban megjelentettük a „Mátraderecske. — Néprajzi tanulmányok'" című kötetet 149 lap terjedelemben, tíz tanulmánnyal. Célkitűzésében a Palóc-kutatáshoz kapcsolódik egy külföldi néprajzi gyűjtés, amit dr. Bakó Ferenc kandidátus folytatott le. 1978. október-november havában a kanadai National Museum — Museum of Man igazgatóságának megbízásából mintegy három hét időtartammal az Ontario tartomány déli részén élő magyarság — és ezen belül az Északmagyarországról kivándorolt agrárnépesség — szokásait, főleg a családi élet nagyobb ünnepeihez kapcsolódó szokásokat vette vizsgálat alá. A néprajzi tárgyak gyűjtése főként a megyei szabadtéri néprajzi múzeumi hálózat előkészítése alatt álló egységeinek berendezését segítette elő. Ezzel a céllal bútorzatot, konyhafelszerelési tárgyakat, textíliákat, kerámiát, gazdasági eszközöket gyűjtöttek Noszvajon, Atányban és Párádon. Egy külföldi népművészeti vándorkiállítás anyagának kiegészítése végett bútort, textíliát volt szükséges gyűjteni és egyéb céllal is gyűjtés folyt még a következő településeken: Felnémet, Poroszló, Eger, Tarnalelesz, Bükkszenterzsebet, Heréd, Egerbocs. A Mátra Múzeum kezdeményezése, a „Mindenki egy tárgyat a múzeumnak", a néprajzi gyűjteményt is gyarapította. A Hatvány Lajos Múzeum gyékényből készített háziipari tárgyakat gyűjtött nemcsak Hatvanból és környékéről, hanem az ország távolabbi területeiről is. A hatvani múzeum néprajzi gyűjtő tevékenységének másik tárgya, a történelmi és vallásos tárgyú olajnyomatok határesetet képeznek a képzőművészet felé. Az újonnan gyűjtött néprajzi tárgyakat folyamatosan leltározták és különösen vonatkozik ez a falumúzeumokban kiállított anyagra, amit előzőleg le is fényképeztek. Tárgyreviziót 9