Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években
végeztek az 1977-ben leégett parádi Palóc-ház, a verpeléti kovácsműhely és a textilgyűjtemény tárgyain, 1978-ban rendezték az egri múzeum textiles és kerámia raktárát. A szerényebb mértékű adattári növekedést is nyilvántartásba vették és mutató kartonokkal látták el. 4. Képzőművészet és iparművészet Művészettörténeti tárgyakat mind a három múzeum gyűjt, de az egri múzeum gyűjteménye a legnagyobb és egyedül itt működik művészettörténész. Az egri múzeum képtára 1977-ben vásárlás útján egy XVIII. századi délnémet festő Ádám és Éva című nagyméretű festményével, valamint F. van Valkenbroch Hajótörés című képével gazdagodott. A kortárs képzőművészet alkotásaiból a Képzőművészeti Alap, a Kulturális Minisztérium és Heves megye Tanácsa juttatása révén jutott a képtár új szerzeményekhez. Utóbbiak között meg kell említani a periodikusan Egerben megrendezésre kerülő Akvarell Biennálék díjnyertes munkáiból kapott képeket. 1978-ban a megyei tanács céltámogatásával megvásárolta az egri múzeum a Heves megyei származású szobrász, Borics Pál hagyatékának egy részét. A Hatvány Lajos Múzeum intenzíven gyűjti a kortárs képzőművészet alkotásait, ezek száma 1977-ben 63 darab volt. Az iparművészet körébe tartozó jelentősebb tárgyakat — néhány szép ezüst eszközt — egyedül az egri múzeum gyűjtött. A művészettörténeti gyűjtemények nyilvántartása Egerben napra kész állapotban van, de Hatvanban gondot okoz a nagy mennyiségű vásárolt és hagyatékba kapott gyarapodás beleltározása, minthogy a múzeumnak erre szakképzett munkatársa nincs. A nyilvántartási lemaradás felszámolása érdekében külső munkaerő alkalmazása vált szükségessé, aki munkáját 1978-ban el is kezdte. Az egri gyűjteményekben részleges revíziók (nagyméretű képek, akvarellek, kemény cserép) és a tárgyak fotóztatása volt a feladat, ami együtt járt a raktárak rendezésével. 5. Természettudomány A múlt évek gyakorlatának megfelelően a természettudományi gyűjtés, kutatás központja megyén belül a gyöngyösi Mátra Múzeum. Szakdolgozói a természettudomány csaknem minden ágának tárgyait, leleteit gyűjtik, kivéve a paleontológiát. Az őslénytan művelése Egerhez kapcsolódik, minthogy az évtizedeken át itt élő és működő magángyűjtő, Legányi Ferenc nagyértékű gyűjteményét a Dobó István Vármúzeumra hagyta és ezt a végakaratot tiszteletben tartva, a gyűjteményt Egerben őrizzük és fejlesztjük tovább. 1977-ben a Mátra Múzeum kezdeményezésére és szervezésében kezdetét vette a MátraCserhát természeti képe elnevezésű kutatási program. Ennek keretében az ország különböző, távolabbi tájairól is bekapcsolódó szakemberek terepkutatásának tárgyi eredménye a Mátra Múzeumba fog kerülni. A két év során tovább gyarapodott a nemzetközileg ismert csiga és kagylógyűjtemény, a lepke és rovargyűjtemény (ebben 158 faj afrikai lepke és 10 faj bogár), továbbá a gerincesek gyűjteménye (madárbőr, csont, tojás) és az alkoholos gyűjtemény. A paleontológiái gyűjtés fő célja az elmúlt két év folyamán egy negyedkori gyűjteményrész kialakítása volt. Ennek érdekében barlang ásatást végeztek Uppony határában (Horváti-lik) a földtani intézettel együttműködve, ezen kívül Heves és Hatvan határában végeztek terepbejárást és gyűjtést. Megélénkült a paleontológiái leletmentés szinte az egész megye területén lévő homok és kavics bányákban. Eredményes volt az általános iskolás szakkörökkel kialakított együttműködés, melynek keretében a tanulók nagyobb mennyiségű természetrajzi tárgyat juttattak el a múzeumnak. A Mátra Múzeum raktározási és nyilvántartási lehetőségei sokat javultak azzal, hogy a tudományos könyvtár („Ferences könyvtár") kiköltözött az épületből, s így néhány helyiség 10
