Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)
Fegyverrel a fasizmus ellen A magyarországi fegyveres ellenállási mozgalom több mint háromezer főnyi veszteséget okozott a fasiszta csapatoknak és kiszolgáló alakulataiknak. Ez az eredmény a szovjet, francia, jugoszláv partizánharcokhoz viszonyítva szerény méretű. A fegyveres ellenállás szélesebb körű kibontakozását számos tényező akadályozta. Többek között a Horthy-fasizmus kommunistaellenes irtóháborúja, a 25 éven át folytatott kommunista- és szovjetellenes lélekmérgezés, a soviniszta, nacionalista propaganda, másrészt a demokratikus erők gyengesége, szervezetlensége, megosztottsága, valamint annak téves feltételezése, hogy a Horthy-rendszer urai a hadihelyzet alakulását reálisan értékelve hajlandók lesznek szembefordulni — a demokratikus erőkkel összefogva — a német fasisztákkal. A magyar ellenállás szerény eredményei kétszeresen is indokolttá teszik, hogy számba vegyük a nagyobb mozgalmak, megmozdulások mellett a legkisebbeket is. Ezt tesszük most, amikor felsoroljuk azoknak a hatvaniaknak a nevét, akik életük kockáztatásával nem törődve a háború utolsó esztendejében fegyvert fogtak a német fasizmussal szemben. Kaszás Albert hatvani születésű gépkocsivezető a keleti frontról vonult vissza csapatával, amikor a szlovákiai Balázsi nevű faluban partizánok fogságába esett. Megkérdezték tőle, hogy hajlandó-e a partizánok soraiba lépni, igennel válaszolt. Puskája helyett géppisztolyt adtak neki. Parancsnokuk egy szovjet őrnagy volt: Volkov. 1945 márciusáig élt együtt a partizánokkal. Igen sokat szenvedtek a hidegtől, számos alkalommal csak nehezen kerülték el a német rajtaütést. 1945 húsvétján érkezett haza Hatvanba. Magyar társait a demokratikus hadseregbe irányították, ő azonban a Szlovákiában szerzett izületi gyulladása miatt leszerelt. 32 Zsákai András hatvani tanár egy hidász század parancsnoka volt, amikor 1945. március 28-án parancsot kapott, hogy századával vonuljon vissza Németországba. Katonái kérésére elhatározta, hogy ezt a parancsot nem hajtja végre. Kapcsolatba lépett a szovjet katonákkal, a századával együtt átállt a szovjetekhez és velük együtt harcolva részt vett Püski és Kisbodak községek felszabadításában. 33 Balázs László (asztalossegéd) Szlovákiában 1945 januárjában lépett be a partizánok közé a Nedaroc nevű faluban. Táboruk az Inoveckaja hegyen volt január 5-től február 13-ig. Több bevetésben részt vett. Egy alkalommal szerencsés véletlen következtében menekült meg a halálból. Két orosz partizánnal együtt voltak járőrben, amikor hátulról németek támadták meg őket. Egy lövés eltalálta, de nem sérült meg, mert a lövedéket felfogta a hátizsákja, viszont egy kézigránát szilánkja a lábán megsebesítette. 3,1 Cservely Lajos annak a Mezei Andrásnak a veje volt, akit a németek bevonulása után 1944 áprilisában baloldali magatartása miatt a cukorgyárból megbilincselve elhurcoltak. Garai, a hatvani nyilas vezető megpróbálta Cservely Lajost beszervezni a nyilas pártba. Felajánlotta, hogy közbenjár az apósa kiszabadulása érdekében is. Miután Cservely nem volt hajlandó a fasiszták szolgálatába állni, mint megbízhatatlant, munkaszolgálatra hívták be 1944 szeptemberében. Hónapokon át szenvedte a munkaszolgálatosok sorsát, eltűrve a tetleges bántalmazást, a kikötést és egyre a szökés lehetőségeit kereste. Erre csak 1945 márciusában tudott alkalmat találni. A szovjet katonákhoz szökött át, akik megkérdezték, hajlandó-e fegyverrel harcolni a németek ellen. Amikor igennel válaszolt, fegyvert adtak neki és beosztották egy rendfenntartó alakulatba. Mindössze 3—4 napon keresztül tartott a fegyveres szolgálat, mert ekkor olyan parancs érkezett, hogy akik nem régóta harcolnak a németek ellen, azokat hadifogolyként kell kezelni. Cservety Lajos 352