Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

is hadifogolytáborba került. Ott a megalakuló antifasiszta bizottság bizalmijává választották. 1947-ben tért haza. Itt a párt tagjai sorába lépett.

35 Bárányi József vízvezeték-szerelő munkás csaknem megszakítás nélkül katonáskodott a II. világháború idején, többnyire a keleti fronton. 1945 januárjában Zólyomlipcse közelében csatlakozott a szlovákiai partizánokhoz. Kezdetben egy vadászkastélyban volt a partizánegység szállása. 70 — 80 fegyveres szolgált egy Venda nevű szlovák hadnagy parancsnoksága alatt, aki jól beszélt magyarul és megértette magát az oroszokkal is. Miután a partizánvadász fasiszták, felgyújtották a közelben lévő Balázsi falut, a partizánok felhúzódtak a hegyekbe, ahol bunkereket építettek maguknak szállásul. Bárányi József többször vett részt harci vállalkozásban, például az Ipolyt átszelő vasúti híd felrobbantásában.

36 A szlovákiai partizánmozgalom részese volt még Majdan Imre, aki 1944. december 15-én Újbányán csatlakozott a partizánokhoz. Máté János pedig önként beállt a Vörös Hadseregbe és annak katonájaként szolgált egészen a hitleri Németország legyőzéséig. A magyar antifasiszta fegyveres ellenállási mozgalom részesei nagy szolgálatot tettek népünk becsülete érdekében. Ezért megbecsüléssel kell megemlékeznünk hősies áldozatvállalásukról. A szovjet hadsereg harca Hatvan felszabadításáért Hatvan felszabadítása a budapesti hadművelet végrehajtásának keretében történt meg, amelynek kezdete előtt az arcvonal 1944. október 28-án hazánk területén Csap, Kisvárda, Nagykálló, Újfehértó, Polgár vonalán húzódott a Tiszáig, majd annak mentén haladt egészen Csongrádig. Innen Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason keresztül a Duna — Tisza közét átszelve Bajáig jutott. Ezen az arcvonalon a német fasiszta hadsereg „Dél" hadseregcsoportja igyekezett feltartóztatni a szovjet előrenyomulást. Kötelékébe 27 német és 8 magyar hadosztály tartozott, valamint három dandár. A hadseregcsoport parancsnoka Eriessner vezérezredes. A támadó szovjet katonák a 2. Ukrán Eront keretében harcoltak itt, Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt, amelynek kötelékébe a 46. hadsereg, a 6; gárda harckocsizó hadsereg, a 7. gárdahadsereg, a 27., 40. és az 53. hadsereg, valamint Plijev lovas gépesített csoport tartozott. Az erőviszonyokat a következő számok érzékeltetik: A 2. Ukrán Eront állományába 578 000 ember tartozott október végén, a vele szemben álló „Dél" német hadseregcsoportba 280 000. Malinovszkij 526 harckocsival, 181 rohamlöveggel, 925 repülőgéppel rendelkezett. Friessnernek 230 harckocsija, 150 rohamlövege és 350 repülőgépe volt. A németek gondosan kiépítették Budapest háromszoros védőövét, de ebben az időben még kevés erőt csoportosítottak ide, mert a nyíregyháza — miskolci helyzetet ítélték veszélyesebbnek, ezért a szovjet főparancsnokság kedvezőnek ítélte meg a helyzetet ahhoz, hogy elrendelje a hadműveleti szünet nélküli támadást az október 28-i parancsában. A terv a következő volt: a 46. hadsereg és a 2. gárda gépesített hadtest erői október 29-én támadást indítanak a Duna — Tisza közén; felszámolják az ellenséges védelmet a Tisza jobb partján, s így biztosítják a 7. gárdahadsereg átkelését a folyón. Ezek után a 46. hadsereg, valamint a 2. és 4. gárda gépesített hadtestek csapást mérnek a Budapestet védő ellenségre, amelynek eredményeképp felszabadítják a fővárost. 23 Egri Múzeum Évkönyve XV. 353