Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

Eltekintve attól, hogy a vertikális nézőpont különböző, a három vedután a déli várfalak és bástyák rajzolata alig tér el egymástól. Az a különbség, hogy a londoni vedután minden részlet gondosan kidolgozott és egyértelmű, a másik kettőn pedig kisebb nagyobb mértékben elmosódó, homályos részletek jelentkeznek, csupán a két készítési technika — a rajz és a sokszorosítás — következménye. A falakkal övezett várterület a londoni vedután éppoly néptelen, mint az előtér, de a két metszeten katonákkal benépesített és emellett még ágyúállásokkal is megrakott, vagyis az ostromra felkészült vár képét mutatja. Ugyancsak a harcra készültséget jelzi az, hogy a Varkocs kapun belül magasodó három kémény egyike a Houfnagel metszeteken már füstöl is. A székesegyház sisak nélkül álló egyik tornyán a londoni veduta még csak egy állványra akasztott harangot ábrázol, de a másik két látképen emellett még egy katona és egy ágyú is megjelenik. A két Houfnagel metszet annyiban különbözik egymástól, hogy a másodikon valamivel kevesebb emberi alak látszik, s bár mindig a másikkal azonos ponton, de más testhelyzetben. A falak belső oldalán álló épületek ábrázolásában a három vedután apró, jelentéktelennek tűnő különbségeket látunk. A Houfnagel metszetek nem tüntetnek fel olyan részleteket, amelyek a londoni vedután kidolgozottak. Ilyen a Varkocs kapuhoz keletről csatlakozó épület padlásablaka, ennek és a szomszédos háznak oromcsúcsdíszei, amelyek a Houfnagel metszetekről hiányoznak. Megjelenik azonban rajtuk a délkeleti fülesbástyában egy lakóház, ami a londoni vedután nem szerepel. További különbséget okoz még a Houfnagel metszetek alacsonyabb nézőpontja, ami nemcsak az ábrázolás egészére, hanem a részletekre is vonatkozik. Amint már említettük, a várfalak a londoni vedután az alaprajzhoz hasonlóan, felülnézetben ábrázoltak, de a Houfnagel metszeteken a falkoronák egyetlen vonalként, rálátás nélkül húzódnak. Ez a különbség megmutatkozik még abban, hogy a londoni vedután több látszik a várfalon belül álló épületek alsó részeiből — így a három nagy kéményből is —, a templomtornyok tetejére rálátás van, a Houfnagel metszeteken pedig a tornyok alulnézetben jelennek meg. A vár legnagyobb méretű épülete a székesegyház, ami Barcsay véleménye szerint olyan nagy helyet foglal el, hogy kevés egyéb épület fért el a rajzon.

19 A székesegyház túlméretezett ábrázolása mind a három veduta közös vonása. A fentebb már említett eltéréseken kívül — a tornyok tetejének nézete és felszerelése — a londoni veduta és az első Houfnagel metszet között egyéb különbség is felismerhető. A második Houfnagel metszet templomábrázolása annyira elnagyolt és elmosódott, hogy alkalmatlan az összehasonlításra. A londoni vedután a tornyok sokkal gondosabban, aprólékosabban megrajzoltak, mint a Houfnagelén. A déli torony látható falsíkjának mind a két ablakát hasonló zárköves és vállköves kőkeret díszíti. A Houfnagelén az alsó lőrés formájú, sima kőkerettel ellátott, a felső pedig ennél sokkal szélesebb ablak, de inkább csak nyílás, aminek kőkeretét talán eltávolították. A londoni vedután ugyanezen a tornyon keskeny lábazati párkány fut, ami a Houfnagelén hiányzik, bizonyára azért, mert a torony előtt ágyúdombot látunk, ami a torony lábazatát eltakarja. A londoni képen ágyúdombnak nincs nyoma. Mind a déli, mind az északi torony a londoni vedután magasabb és díszes koronázó párkányban végződik, ami a másik látképen hiányzik. Az északi torony formája a két vedután még jobban különbözik. Amíg a londoni vedután egy teljesen ép építményt figyelhetünk meg, aminek keleti oldalán világosan kirajzolódik három osztópárkány, addig a Houfnagel metszeten nemcsak hogy semmiféle osztás nem fedezhető fel, hanem a torony északkeleti sarkának csipkézett vonalú rajzából az következik, hogy az északi oldal megrongálódott, romos volt az alapfelvétel időpontjában. Ugyanezen torony déli falsíkja há79