Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

rom mezőre osztott, a negyedik, a legalsó ui. nem látszik. Az alsó mezőt a székesegyház egy részének tetőgerince foglalja el, a második mezőben két, egyszerű keretelésű román ablakot látunk, a harmadikban pedig egy kör alakú, valószínűen rózsaablakot, ami a toronyóra helyét is jelölheti. A Houfnagel metszeten az északi toronynak ezen az oldalán nincs osztás, az alsó ablakok helyén a készítés dátumának vélt 1588 évszám, felette pedig apró, köralakú ablak látszik. A székesegyház hajója a két vedután azonos tömegű, de a részletekben mégis adódnak eltérések. A londoni vedután pontosan megfigyelhető a főhajó nyeregteteje, hátsó oromcsúcsán báb formájú dísszel és a tető alján végigfutó díszes reneszánsz pártázattál. A főhajó nyugati vége egy ugyancsak nyeregtetővel fedett „kereszthajóhoz" csatlakozik. A főhajó oldalhomlokzatán oszlopcsarnok húzódik, a „kereszthajó" délre néző oromzatán pedig három félköríves záródású nyílás, felettük kör alakú rózsaablak. Az ablak sima kőkeretén kívül négy, szimmetrikusan elhelyezett gömb. — Ezzel szemben a Houfnagel metszet templomhajójáról hiányzik a tető, bár a pártázat körvonalai felismerhetők. A hajó oldalhomlokzata árnyékolt, amiben igen halványan gótikus ablakok sora (?) látszik. A „kereszthajó" homlokzatának rózsaablakát itt feltűnően nagy, az egész oromzatot kitöltő indás díszítés szegélyezi. A Houfnagel metszet eddigi elemzései a „kereszthajó"-t az egyik oldalkápolna ábrázolásának vélték, bár a tető kontúrjai nem hagynak kétséget afelől, hogy az „oldalkápolna" túlnyúlik a főhajó szélességén. Ez a Houfnagel metszet kinagyított részletén is látszik, de még inkább a londoni vedután (6 — 7. kép). 80 6. A székesegyház nyugati vége a londoni 7. A székesegyház tornyai Houfnagel első vedután. metszetén.