Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
Bogács, valamint az abaúji, a középkorban Bogács-nak is írt, ma már ismeretlen fekvésű Bogát. A Bulcsú nevet több településünk középkori névalakja őrzi. Bulcsú voltak a bihari Bölcsi és Bulcs, valamint a beregi Bucsu, Bulcs voltak az aradi Bulcs, az abaúji Bocs és a bihari Bocs. A hevesi Bocs nevének idetartozása kétséges. 52 Az még felderítésre vár, hogy Bogát és Bulcsú leszármazottjai mily mértékben azonosak a Zemplénben törzsbirtokos Bogát-Radvány nemzetséggel. 53 A honfoglaló magyar vitézek közül Agmánd és fia, Apafarkas [3 — 14] nevének helynévi megfelelőit területünkön nem ismerjük. Hihető, hogy az Igmánd nemzetség ősei voltak. Ugyanígy Doboka és Csanád nevét is hiába keressük az egri és a váradi egyházmegyék területén. 54 A kumán vezérek közül — a már említett Ketel mellett [21 — 67] — közepes érdeklődést tanúsított P. mester Böngér [22 — 49] és Bajta [13 — 62] és ezek utódai iránt. Böngér, akinek a neve Bögér alakban is előfordul a Gestában, fiával, Borssal együtt, a III. Béla korában is jelentős szerepet játszó Bors-Miskolc nemzetség ősei. Lehet, hogy a hevesi Dormánd falu középkori Bug er-besenyő nevében a régebbi település emlékét a Bögér név őrzi és a besenyőket erre a meglevő vagy számukra kiürített birtokra telepítették. Az is lehetséges, hogy a Buger név besenyő eredetű és P. mester török nyelvi ismeretei alapján azonosította azt az általa kumánnak mondott személynévvel. A különböző nyelvekben való jártassága mellett saját magyar anyanyelvének alapos ismerete is kiderül abból, hogy a Bors nevéből származó Borsod szó „kicsinyítő szerepére vonatkozó megjegyzése a legelső magyar nyelvtani megállapítás". Területünkön Borsod falu, megye és főesperesség nevén kívül a bihari Bors és a zempléni Borsi neve azonos a kumán Bögér már magyar nevű fia nevével. 55 Bajta avagy Vájta és a Bruksa [Brucsa] nemzetség nevét a bihari Bajt és az ungi Bruksa falvak őrizték meg. Ez utóbbi falunév vitathatóvá teszi, hogy az 1163-ban IV. István király udvarbírájaként említett Broccha [= Brokcsa vagy Brakcsa] és a nevéből hangátvetéssel alakult nevűnek vélt dunántúli Baracska nemzetség csak a Dunántúl lett volna birtokos. 56 A közepesnél is kevesebbet foglalkozott — lehet, hogy ebben műve többek által vélt csonkasága is közrejátszik — Ed és Edümen [14 — 9], Et [9 — 15] és Ócsád [9 — 3] kumán vezérekkel és leszármazottaikkal. Eddel hozható kapcsolatba a hevesi Ecséd korábbinak tűnő Edőcs neve, Patával pedig [Gyöngyös-] Pata és az erről elnevezett patai főesperességé. A szabolcsi Balkány határában levő Jèa-puszta neve pedig inkább a nemzetség egyik tagjától, mintsem Sámuel királytól származik. Et és Ond vezér Ete nevű fia nevéből adódó nehézségekre már rámutattunk. Hasonló a helyzet Et fia, Od nevével kapcsolatban is. Ócsád nevének -d képző nélküli változata a Pest megyei Ocsa neve. Fiának, Örsurnak a nevét az Örs személynév és az úr méltóságnév összetételéből alakították ki. Emlékét a borsodi, P. mester szerint a Nyárád. patak fejénél levő Örs -j-úr vára, őrizte. Az első tag helynévi emlékei vidékünkön a hevesi [Tárna-] Örs, a szolnoki [Tisza-] Örs és változatai, a borsodi [Sajó-] Őrös és a zempléni Őrös. Az örösúr vagy Orsur nemzetségnek több tagja élt a XII. század második felében és övék volt a borsodi Kacson emelt monostor kegyurasága. 57 Ez esetben tehát nem annyira területi hagyománnyal — mint Tarcal vitéz esetében Tarcal mezőváros és még a XIII. század második felében is Tarcal-hegyének nevezett Tokaji-hegy nevei alapján felmerülhet 08 — hanem inkább élő nemzetségi emlékanyaggal állunk szemben. A kumán Csepel lovászmester [2 — 6] nevének az ungi Csepely és az vigocsai, a névtövet őrző Csepe az emlékei. Lehet, hogy az ő leszármazottjai is éltek még III. Béla korában és itt is nemcsak a Csepel szigeti területi hagyományok az egyedüliek. 46
