Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

hazatérő Botondot annak a Verőce folyóvíznek a közelébe temették el, amelyik Nógrádverőcénél szakad a Dunába.

45 Az Előd vezér és fia, Szabolcs [24 — 117] a III. Béla korában is jelentős szerepet játszó Csák nemzettseg ősei. Valószinű, hogy P. mester barátja, akihez műve előszavát intézte, azonos a Csák-nembeli Ugrin püspökkel. Ennek a nemzetségnek is voltak Tas vezérrel összefüggő hagyományai az ősök közösen véghezvitt hadjáratai [cap. 20, 21, 23, 28, 29.] következtében. Területünkön Szabolcs nevét a megye és a főesperesség, a szabolcsi és a bihari Szabolcs falvak és a Nádudvartól ÉNy-ra emelkedő — vagy emelt — Szabolcs-halom őrizte meg. A Csákok vagy egy név szerint nem ismert nemzetség hagyományaiban gyökerezik a Szabolcs által a vára kapitányává tett Ekölcs vitéz — nevét a Váradi Regestrumban említett szabolcsi falu, Ekölcs őrizte

46 — említése. Bonyodalom mentesebb következtetések levonását teszi lehetővé a Huba vezértől származtatott „okos" Szemere ispán és nemzetsége [11 — 115] hagyományainak értékelése. Területünkön az abaúji Szemere falu és a Büttöshöz tartozó Szemerepúszta, a borsodi, ma hevesi [Mező-] Szentére és az ungi [0- és Új-] Szemere falvak neve a nemzetség itteni szállásbirtoklására mutat. így azután P. mesternek — akár ott volt az 1177 táján Győr megyében, Scena ispán udvarában egy nagy tölgyfa alatt üldögélő és oklevelek kiadását elrendelő III. Béla király kíséretében7

, akár nem — módjában állott Eger környékén is megismernie Szemere semptei ispánt. A honfoglaló vezérek közül viszonylag csak közepes mértékben foglalkozott P. mester Onddal és fiával Étével [15 — 48], mivel történetüket a kunián Ketel vezér [21 — 67] és Tarcal vitéz [4 — 40] történetével hozta szoros összefüggésbe. Adatai azonban — a magvaszakadt Tárcáitól eltekintve — kétségtelenül nemzetségi és területi hagyományokon alapulnak. Főforrása e tekintetben nyilván kor- és püspöktársa, Kalán volt, akit — miként annak híre külföldre eljutott — III. Béla megmérgezésével, halálának okozásával gyanúsítottak.

48 Lehet, hogy ez a gyanú az oka ősei tetteinek nagyon hihető, de a nemzetségük nagyságával és szerepével nem összeegyeztethető rövidebb leírásának? — Ond, Ete, valamint a Kalán [Calan] és a szerintünk Kalsa-г [Colsoy] és nem Kölese vagy Kalocsa

49 nemzetség és személynevek helynévi megfelelői területünkön a zempléni Ond és az abaúji Kalsa, amit Galsának is írtak, és a zarándi Galsa. Vitatható a középkorban mindig Ohwd-neik írt Ónod és a Debrecen melletti — inkább a „mag" típusú helynévadással összefüggő — Ondód, továbbá a csongrádi Ete és Etény idetartozása, mivel ezek a kumán Etu [cap. 47. Ete] nevének a megfelelői is lehetnek. Igen szűkszavúan végzett P. mester Kend vezér és fia Koreán [5 — 5] — neveik Kond és Kurszán változatban is helytállók — tetteivel. A tőlük származó nemzetség nevét, amit a nógrádi Kartol falu őriz, sem említette meg. A szűkszaviiságnak az lehet az oka, hogy III. Béla korában nem játszottak jelentősebb szerepet a nemzetség tagjai. Területünkön a borsodi Hangács határában levő Kércs-puszta a középkorban hol Kend-kévcs, hol Kond-kéxcB néven szerepelt. így a borsodi Kondó falu neve is tekinthető a Cundu személynév változatának. Ide tartoznak még a sárosi Kende falu és az abaúji Homrogd határában levő Kendi-j)úszta neve.

00 Jelentős szerepe lehetett azonban ekkor a Bogát vitéztől és fiától, Bulcsútól [17 - 105] eredeztetett és a név szerint szintén nem említett nemzetségnek. P. mester adatával szemben Konstantinosz császár 950 táján Kált nevezte meg az általa személyesen ismert Bulcsú apjának. Az ő nevének megfelelője a hevesi Kúl falunév is. P. mester azonban nem említi meg sem a személyt, sem a helynevet.

51 Nála — nyilván a helyi hagyomány alapján — Bulcsú apját Bogátnak hívják. Nevét a szabolcsi [Nyír-] Bogát, a borsodi, a középkorban Bogát-nak is írt 45