Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

hogy elárulja, hogy ő lengyel. Ellátta magyar igazolvánnyal és biztosította, hogy nem lesz semmi bántódása. A kormány terrorral akarja elejét venni az antifasiszta harc kibontakozásának. Egerben április 4-én a rendőrség 21 munkást letartóztat kommunista gyanú miatt, aztán internáló táborba viszik őket.

4 Hatvanban már április 3-án megkezdte a rendőrség az akcióját. Házkutatást tartottak a gyanúsaknál, többek között Liptai Jánosnál. Másnap került sor a letartóztatására. Kommunistákat, baloldaliakat és zsidókat tartóztattak le, közöttük: Forgács István egykori vöröskatonát, Liptai Jánost, a Vági-féle MSZMP egykori tagját; Mezei Andrást, a cukorgyári munkások baloldali szociáldemokrata vezetőjét; Győri Zoltán kommunistát, valamint még két Liptai testvért: Józsefet és Istvánt. A letartóztatottakat a rendőrségen kihallgatták, Juhász Józsefet, Liptai Józsefet és Istvánt 2 nap után hazaengedték, de rendőri felügyelet alá helyezték őket azzal a kötelezettséggel, hogy vasárnaponként jelentkezniük kell a rendőrségen.

5 Forgács István még a letartóztatása alkalmával kihasználva a rendőrök figyelmetlenségét kalandregénybe illő körülmények között megszökött a rendőrség épületébői. A többieket útnak indították a nagykanizsai hírhedt internáló táborba. Hatvanból összesen nyolc embert internáltak, közöttük négyen voltak politikailag gyanúsak, négyen pedig zsidók. A kísérő rendőrök között akadt egy emberséges, aki vállalkozott arra, hogy a foglyokat kisebb szívességekkel segítse, sőt az sem lehetetlen, hogy az ő segítségével szökött meg az egyik fogoly Komáromnál. Az internáltakat Budapesten átutazóban a Mosonyi utcai gyűjtőfogházban szállásolták el. A puszta betonpadlón kellett aludniuk. Nagykanizsán a táborban külön terelték a zsidókat. A politikaiakat közönséges bűnözőkkel együvé osztották. A szállásuk itt is kényelmetlen volt, amennyiben puszta deszkafekhelyen kellett aludniuk. A foglyok csoportfelügyelőit az őrök betörők, tolvajok közül jelölték ki. Éjszakánként okkal, ok nélkül riadókat rendeltek el. Ha valóban légiveszély volt, akkor félelmükben és dühükben ütlegelték a foglyokat. Helyzetük csak akkor enyhült, amikor sikerült bekerülni olyan csoportba, amelyet mezőgazdasági munkára rendeltek ki valamelyik közeli uradalomba. Nem sokkal a Hitler-ellenes merénylet után, a német fasiszta vezetők körében keletkezett zűrzavart kihasználva leállították a további deportálásokat és a hatvani internáltakat is hazaengedték július 24-én azzal a feltétellel, hogy továbbra is rendőrségi felügyelet alatt maradtak.

6 A hatvani zsidók kálváriája A német megszállást követően a kommunisták, az antifasiszták elleni irtóhadjárat után a németbarát elemek, a hitleristákat kiszolgáló állami szervek, elsősorban „a zsidókérdés megoldását" tekintették a legfontosabb belpolitikai feladatnak. Nap nap után újabb rendeletek jelezték, hogy a németbérenc államgépezet maradéktalanul eleget kíván tenni a hitleristák kívánságának: Elrendelték a zsidók megkülönböztetését, a gettóba tömörítést, a vagyonuk elkobzását, antiszemita kampány kezdődött, felállították a zsidókutató intézetet, antiszemita hetilapot indítottak, zsidóellenes röplapok és feliratok jelentek meg az utcákon. Ez a propaganda csak a lakosság töredékét, az öntudatlan lumpen elemeket tudta aktív közreműködésre megnyerni a zsidóüldözésben. A társadalom tagjainak többsége bizo22 Egri Múzeum Évkönyve XV. 337