Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Füköh Levente–Kordos László: Jelentés az Uppony Horváti-lik 1977. évi őslénytani ásatásáról

2. ábra: A Horváti-lik alsó bejárata az ásatás alatt. 2. Upponyi II. kőfülke 8. Upponyi I. sziklaeresz 4. Upponyi II. sziklaeresz és az északi falban : 5. Upponyi-sziklaüreg Az öt barlang közül Vértes 1949. évi ásatása az Upponyi I. kőfülkében vezetett jelentősebb eredményre, mert ott Würm előtti gerinces anyagot talált, ezért Jánossv Dénes 1963-ban tovább ásott. A komplexen feldolgozott lelőhely (JÁNOSSY, D. 1965; JÁNOSSY, D.-KROLOPP, E.-BRUNNACKER, К. 1968) Európa egyik legjelentősebb középső-pleisztocén végi biosztratotípusává vált. Vértes (1950) feldolgozásában több olyan üreg nem szerepel az Upponyiszorosból, amelyek a helybéliek számára közismertek. E barlangok őslénytani szemrevételezését Rozsnyói Márton is szorgalmazta, majd 1971-ben és 1977-ben Bujpál Péter, Eüköh Levente és Kordos László több alkalommal átvizsgálta. A terepbejárások során megállapítottuk, hogy a szoros északi falában, a helybeliek által Horváti-lik néven nevezett (mert ez a barlang Bánhorvátiba vezet, s rajta marhákat is hajtottak át!) kétbejáratú barlangban ősmaradványokban gazdag, vastag üledék van. Mint később Jánossy Dénes elmondta, a Horváti-likból ő is vett mintát, de ásatásra akkor más elfoglaltsága miatt nem gondolt. 22