Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Füköh Levente–Kordos László: Jelentés az Uppony Horváti-lik 1977. évi őslénytani ásatásáról

A Horváti-lik Az Upponyi-szoros északi falában a 365,4 m tszf. magasságban levő kereszt alatt, kb. 270 m tszf. magasságban nyílik a barlang. A völgytalp itt kb. 200 m tszf. magasságban van. A Csernely-pataknak Uppony felőli bejáratánál levő hídjától kb. 280 m-re E —ÉK-re, a Lázbérci víztároló felé, az út északi könyökétől lehet megközelíteni. A szurdok oldalában lefutó egyik sziklagerincben helyezkedik el a barlang, amelynek két bejárata közül az alsó (az l-es felmérési pontnál) a szurdok aljáról már látható, míg a másik a barlang oldalából nyílik a felszínre. A barlang összhoszszúsága 17 m, legnagyobb függőleges kiterjedése 7,6 m. Az ásatás előtt az alsó bejáratnál látható volt a barlang szálkő alja, de beljebb a felső bejáraton behúzódott törmelék annyira feltöltötte a barlangot, hogy csak keskeny rés vezetett a végéhez. A jelenlegi végpont a barlang főirányának folytatásában van, enyhén K-re forduló kitöltött járatban. A barlang bejáratainál erősebben, a belső részen gyengébben kifagyásos barlangpusztulás látható. Néhány ponton elaggott cseppkőbekérgezések vannak. A Horváti-lik erősen pusztuló, a szurdok falának horhosokra és gerincekre tagolódásával feldarabolódó és hátráló barlang. Az 1977. évi ásatás 1977. június 20. és július 10. között az Upponyi-szorosban az éves munkatervnek megfelelően a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Állami Földtani Intézet közös szervezésében őslénytani kutatótábort szerveztünk. A munkába bekapcsolódtak az ózdi József Attila Gimnázium és a tatabányai Szabó József Geológiai Szakközépiskola tanulói is. Munkánkat igyekeztünk összehangolni a Bükki Nemzeti Park kutatási célkitűzéseivel. Az ásatás háromhetes időtartama alatt célunk volt felderíteni az Upponyi-szorosban található kőfülkéket és barlangokat, valamint azok egyikében rendszeres ásatást végezni. A munka megkezdése előtt, 1977. április 5-én az északi fal két legnagyobb barlangjából mintát vettünk és a Horváti-lik gazdag csiga- és csontleletei alapján ott indítottuk el az ásatást. A 3 hetes ásatás alkalmával a fő hangsúlyt az őslénytani anyag begyűjtésére fektettük. A környék lakói által Horváti-lik néven ismert barlangban a munkát 1977. június 21-én kezdtük meg. Első lépésként a behordódott nagy mennyiségű törmeléket távolítottuk el, hogy a szelvény készítéséhez tiszta felületet nyerjünk. Ennek a munkának a során mintegy 4 —5 m

3 földet és követ mozgattunk meg. Ezt követte a keresztárok elkészítése, mely ismét jelentős földmunkát igényelt. Az ily módon előkészített barlangban már megkezdhettük a szelvény elkészítését és az anyag begyűjtését. A továbbiakban három munkacsoportban dolgoztunk. Egy csoport a barlangban az anyaggyűjtést és az ezzel járó földmunkát végezte, a másik a lehordott és megszárított anyagot iszapolta, míg a harmadik csoport a leiszapolt és megszárított anyagot válogatta. A válogatásnál a szakmai irányítást és felügyeletet Rozsnyói Márton paleontológus látta el. A gimnáziummal egyetértésben a csoportok állandóan váltották egymást, így a diákoknak módjuk nyílt megismerkedni az ásatási munka minden fázisával. A mintavételnél szem előtt tartottuk az üledék minőségét, hogy a feldolgozásnál az üledéket és a benne levő faunát együttesen tudjuk vizsgálni. Mivel a barlang már