Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Még azon a nyáron (talán augusztus legvégén) meghívták Egerbe parochusnak Szegedy Gergelyt, aki alig egyévi tartózkodás után hagyta ott patrónusát, Németi Ferenc tokaji kapitányt. Szegedy nyilván örömmel vállalta el a megtisztelő feladatot, a református közösség vezetését. Mágochy házat adományozott neki.

65 Szegedy 1562 végéig Debrecen parochusa volt, a neves Kálmáncsehi utóda. De az 1562-ben káplánból Debrecen és a Tiszántúl superintendensévé, azaz felettesévé tett Méliusszal egyre nehezebben jöttek ki. Valószínűleg ebben Méliusz türelmetlen természete is szerepet játszhatott.

66 Arra a hírre, hogy Egerben Mágochy szárnyai alatt Szegedy Gergely végez igehirdetést, visszatért 1565 tavaszán Erdélyből a szülőföldjére Egri Lukács, aki már anabaptista színezetű unitárius elveket vallott. Szegedy Gergely mellett még akkor sem támadt kellemetlensége, amikor a kálvini irányzat által összehívott zsinat 1566. jan. 22-én Göncön a tanait elítélte.

67 Egerben ekkor tehát legalább négy hitfelekezetről van tudomásunk: lutheránusok, kálvinisták, unitáriusok és katolikusok — mint Erdélyben. 1566 nyarán Szulejmán hadjáratai miatt roppant feszült volt a légkör. Gyula és Szigetvár elvesztése után további akcióktól lehetett tartani. Mágochy ezt a rendkívüli hadi készültséget könnyen felhasználhatta arra, hogy a káptalant a várból eltávolítsa. Mágochy 1566 nyarán munícióval és más anyagokkal a székesegyházat raktárrá alakította, majd megtiltotta egyházi (és nem katonai) személyeknek a várba való belépést.

68 Mágochy teljesen ésszerűen és a felsőbb intenciók szellemében járt el. Már 1558-ban egy kamarai bizottság rosszalását fejezte ki, hogy a vár kapuit nyitva tartják, jobbágyok, sőt rácok is szabadon járnak-kelnek.

69 A misézést ezután általában úgy intézték, hogy az istentiszteletre összegyűlt nép még éjszaka kért bebocsátást; titkon nyitották ki a kapukat.

70 Ez a rend azonban nem volt megnyugtató. Mágochy méltán hivatkozhatott arra, hogy álruhában a városi nép között törökök is elrejtőzhetnek, akik azután felrobbanthatják a lőszerraktárt és egyéb súlyos károkat tehetnek.

71 — Nem is volt a királyi udvarnak ellenvetése, az érvelés kivédhetetlen volt. Ily módon megszabadult Mágochy a katolikus egyházi emberektől a maga parancsnoksága alatt álló várban. A papok kitiltásakor azonban szélsőséges elemek vérszemet kaptak. S ahogy ez más városokban is előfordult, a szentek képeit a templomban összehasogatták, az oltárokat, a keresztelő medencét, a szenteltvíztartót, szószéket összetörték. Levakarták a püspöki székről a címert és ellopták a templomzászlókat, a harangok ütőit. Mindez már október elején történt. A káptalant, a város plébánosát a török veszedelem ecsetelésével elmenekülésre akarták rábírni, de sikertelenül.

72 Érdekes, hogy Miksa a következő év tavaszán ugyancsak szorgalmazta, hogy a káptalan Jászóra vagy Leleszre költözzön: a káptalan munkájához és az általa őrzött levéltár biztonságához szükséges követelményeket Egerben megteremteni nem lehet; továbbá a káptalan Eger környéki birtokait a vár javára lehetne fordítani.

73 Amikor Mágochy három évi várnagysága leteltével 1567 tavaszán formálisan leköszönt, lemondását elfogadták. Hogy ebben milyen súllyal esett latba az előző évi vallási kilengés, amely lázongás benyomását is kelthette, azt inkább csak sejteni lehet. Mindenesetre Eorgách Simon kinevezésével az udvarhoz lojálisabb lefoglalta el a parancsnoki posztot. Egerben nemcsak várnagycsere volt. Még 1566. december 20-án váratlanul meghalt Szegedy Gergely lelkész. Kilenc nappal később pedig Figedy Jánost, az egri reformáció első nagy patrónusát, az 1552. évi ostrom hős tisztjét, Mágochy 110