Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

barátját is eltemették.

74 Mágóchy távozásával 1567-ben a tisztek jó része a helyén maradt. így közeli bajtársa, rokona Kátay Ferenc is. Kátaynak szintén lehetett Noszvajon udvarháza. A kiskorú Figedy gyerekek gyámjaként Noszvaj zálogbirtoka ismételten a neve alatt szerepelt.

75 Szegedy halálával az egri helvét vallású közösség vezetője Szikszay Hellopoeus Bálint lett. Szikszay magyarországi lelkipásztori működését Egerben kezdte. 1562 — 66. években még Wittenberg egyetemén tanult. 1566 őszétől 1567 tavaszáig Genfben képezte tovább magát. Innen először az egri ref. iskola rektorának hívták meg. A következő évben parochussá választották.

76 Egyelőre nem tudni, hogy 1567ben volt-e Egernek parochusa, vagy a státus üresedőben volt. Mágóchy távozásakor Verancsics fellélegzett. Miksától levélben kérte az istentiszteleti rend visszaállítását a várszékesegyházban, a káptalan számára a megélhetés biztosítását, a püspök tekintélyének a helyreállítását. Végül újra követelte magának a főispáni jurisdictiót, másképpen a káptalanját nem fogja tudni megvédeni.

77 Miksa nem válaszolt Verancsics folyamodványára. Levelét átküldte a Pozsonyi Kamarának, ahol az ügyet Forgách belátására bízták azzal, hogy a vár és a császár érdekeit szem előtt tartva biztosítsa a törvényességet. Kérdés, tudott-e a püspök arról, hogy Forgáchék éppen 1567 táján fogadták be birtokukra, Komjátiba Huszár Gál prédikátort, s kastélyukban protestáns irodalmi termékek láttak napvilágot.

78 Forgách Simon várnagysága idején a vallási viszonyokban sajátos konszolidációt figyelhetünk meg, konzervatív tendenciákkal. Nemcsak arról van szó, hogy Forgách lutheránus volt. Hiszen Forgách és Szikszay láthatólag jól megértették egymást. Az unitáriusok kiszorítása azonban kétségtelenül Forgách kapitánysága idején kezdődött Egerben. Sajnos a vallásüldözés egri vonatkozásairól nincsenek kézzelfogható adataink. Megállapítható, hogy a reformáció hadállásai nagy általánosságban Forgách alatt tovább erősödtek. Nem jelentéktelen fejlemény volt, hogy Forgách a gazdag, katolikus plébániával rendelkező szomszéd falu, Felnémet egyházi javait kettéosztotta, s felét a reformáció idehozott prédikátorának juttatta. Felnémet lakosainak túlnyomó többsége katolikus volt. Forgách a katolikus papságot Felnémetről elűzte. S csupán Miksa szigorú leiratai alapján — amely az „eretnek" prédikátor azonnali eltávolítását követelte — agyalta ki a fenti kompromisszumot az egyházi javadalmak kettéosztására.

79 Néhány hét múlva ezután leköszönt tisztségéből (A Dunán inneni katonai körzet főkapitánya lett). Szikszay Bálint sok évvel tovább működött Egerben, mint a várnagy Forgách Simon; csak 1573-ban került el onnan. Új tisztségében, Debrecenben 1573 —74-ben írt, illetve kiadott műveiből tudhatunk meg néhány fontos adatot az egri vallási viszonyokról, lelkészi tevékenységéről. Viszonylag a legtöbb a „De sacramentis in genere" c. művének Béza Tódorhoz 1574-ben írt ajánló levelében található. [Csak 1585-ben nyomtatták ki Genfben. Ismertetésünkben a latin kifejezések pontos fordítását szem előtt tartottuk.] Szikszay Genfből 1567-ben „a haza, a szülők és a barátok kérésének" eleget téve tért vissza. Az egri egyházban részben a már megszerzett hitet erősítette, de alapvető hitelvek oktatására is még szükség volt. Az egri káptalant „henye és a hasuknak élő emberek gyülekezetének" tartotta, s érthető, ha „az áldozó papocskák nagy seregével" együtt sok küzdelmet vívott, de ezek során mégis „hét évig szenvedve, oktatott és írt" s a helvét vallású egyházat „nemcsak megoltalmazta, hanem gyarapította is." Egerbe kerülése idején Servetus unitárius tanai „csaknem 111