Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Verancsics 1559. február 26-án érkezett Egerbe.

12 Amikor megtudta, hogy Makiáron, Kistályán és Nagytályán egy-egy lutheránus lelkész és a három falunak közös iskolájában lutheránus iskolamester dolgozik, egyházi és világi (főispáni) hatalmával élve, azonnal magához rendelte őket. Mint kiderült, az egyik közülük felszentelt katolikus pap volt, de a Szentírás tanulmányozása megvilágosította elméjét és az újhitűek táborába lépett. A többiről csak annyit tudhatunk meg, hogy valamelyiket Melanchton Fülöp ordinálta, tehát megjárta Wittenberget.

13 Az aposztatált pap működhetett Kistályán, mivel vallomása szerint Heyczey Mihály kisprépost iktatta őt be. Márpedig a nevezett falvak közül egyedül Kistálya volt az egri kisprépost (Boldogasszony prépostság) falubirtoka.

14 Feltehető, hogy a Wittenberget megjárt lelkész Nagytálya parochusa volt. Nagytálya ugyanis mindig nagyobb és gazdagabb volt Makiárnál.

15 1559 májusában Bécsbe hívták Verancsicsot, ezért a négy lutheránust meghagyta egyelőre a helyén. A katonaság és a nemesség kiállt mellettük és a török mozgolódásai miatt nyugodt légkörre volt szükség. Szeptember 28-án tért csak vissza Egerbe

16

, s a következő év februárjában lépett fel keményebben. Addig megelégedett annyival, hogy Nagytályára katolikus hitszónokot küldött és a jobbágyokra ráijesztett. A télen azután, a török szempontjából nyugalom lévén, Verancsics megkezdte ellenreformátori tevékenységét. Magához rendelte a lutheránus lelkészeket, a káptalant, a nemeseket és főbb katonákat, a jegyzőt. Felolvastatta őfelsége leiratát és lefordíttatta magyarra. Ezután három lehetőséget kínált fel : 1.) Visszatérnek a reformáció lelkészei az egyházhoz és akkor megtarthatják javaikat, hivatalukat. 2.) Elköltözhetnek. 3.) Amennyiben egyik lehetőséggel sem élnek, akkor börtönbe kerülnek. — Mindnyájan a börtönt választották, mondván: csak ott maradnak, ahová a nép hívta őket.

17 A katonaság fenyegetőzni kezdett, hogy elhagyja a várat. Egy fiatal tiszt (Bernarttfy Farkas) két társával, kevéssel azután, hogy a katonaság és a nemesség ez ügyben követeket küldött a császárhoz, a püspök helynökének olyasmit mondott, hogy hamarosan János király hatalmába kerül Eger. A püspök erről rögtön tudomást szerezve hívatta két várnagyát és követelte, hogy az ifjakat börtönözzék be. De sem Zolthay István, sem Réghy Kelemen nem úgy reagált, ahogy erre számított. Megvédték katonáikat mondván: Tokaj és Kassa átengedésének a kérdésében ők is tudnak János király tárgyalásairól.

18 Amikor Ferdinánd császárt Verancsics 1560. február 21-én minderről értesítette és sürgős tanácsokat is kért, egyúttal ő maga is tanácsolt valamit Őfelségének: az új hit terjedésének a legjobban úgy kellene gátat vetni, ha a városokból 20 mérföldes körzetben kitiltanák a prédikátorokat. A bárok és prelátusok központjai körül is ilyen zónák teremtendők, Őfelsége ezt rendeletben előírhatná.

19 Verancsics becslése szerint ekkor Egerben minden negyedik katona ill. nemesember a reformáció híve.

20 Még nem annyira nagy a súlya tehát a protestantizmusnak, hogy ne lehetne útját állni. A püspököt továbbra is a szabadon lévő prédikátorok idegesítik. A Kassán nagyon népszerxí Huszár Gált, Zay Ferenc főkapitány segítségével még le tudta fogatni. S bár az év végén kassai börtönéből — Egerbe indításakor — kiszabadult, s Debrecenbe menekült, az egri egyházmegye megszabadult tőle.

21 Egerben ill. környékén azonban még kettő maradt; az egyik Noszvajban Figedynél, a másikról a püspök csak annyit írt, hogy le fogja váltani.

22 Verancsics igen elszánt és bizakodó; lefogatja a jászberényi kolostor felgyújtóit, Mátyus Balázst és Ferencet.

23 A következő, 1561. év a püspök számára kedvező fordulatokat hoz. Verancsics még az év elején engedélyt kért a Szentszéktől, hogy az eretnekek munkáit olvas105