Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

Csalog Zsolt terepbejárása alkalmával nem talált Árpád-kori lelőhelyet, csupán a korai vaskorban állott egy szegényes település

9

. A régi főmeder mente tele van honfoglaláskori lelőhelyekkel (Tiszaderzs) és Árpád-kori (Abádszalók) településnyomokkal. Ezek egykor a fő Tisza-ág mellett feküdtek

10

. A kiskörei oldalon a víztől távolabb eső területeken, kb. 4 km-es körzetben, újabb Árpád-kori lelőhelyeket találunk. Az egyiknek már a neve is feltűnik: Várfenék. Több korszakból való emléket találtunk itt is, zömmel szarmatákat — mint ezt Szabó János szondázó jellegű ásatásai igazolják — de ugyanitt egy kis Árpád-kori településnek is kellett lennie az előkerült jellegzetes cserepekből ítélve. A másik lelőhely a Csíkos-ér melletti Hosszúhát, ahol ismét nagy szarmata településből jöttek elő az Árpád-kori cserepek. Itt egy honfoglaláskori sír is volt. Sípos Sándor tanító elmondása szerint, az 1940-es években hozták be a leleteket az iskolába, amelynek kengyele az általa lerajzolt típus alapján csak honfoglaláskori lehet. A terepbejárások korlátai különösen a fel nem tört legelőkön akadályozták a mikroszintig kitűzött felszíni felderítést. Ennek ellenére bizonyos, hogy a lelőhelyek egy részének megtalálásával — csupán a kiskörei oldalon is — közel járunk a törvényben megadott települési képhez. Lényeges annak meghatározása, hogy mit kell értenünk falu megjelölésen. Mint Szabó István kimutatta, okleveleink: villa, locus, terra, predium, possessio néven jelölik az Árpád-kori településeket. A határok eléggé összemosódnak, és nincs szigorú kritérium arra, hogy falun mit kell értenünk

11

. Az eddig feltárt Árpád-kori telepeinken határozottan megvan a templommal ellátott falu. Ilyen pl. Tiszalök —Rázómpuszta (Méri István feltárása

12

), ahol a nemzetségi települési rendszernek egy sajátos formája jelentkezett. Templommal ellátott falut tárt fel Kardoskúton Méri István, ahol a templom és a körülötte levő árokkal övezett temető után következnek a település házai

13

. Horváth Béla tiszaörvényi (ma Tiszafüred) települése, árokkal megerősített templomával, a körülötte levő temetővel és a temetőárkon kívüli nagy Árpád-kori köznépi temetővel szintén azt bizonyítja, hogy a XI. században kezdődő temetkezés a XII. században megszűnik, és közvetlen a dombtetőn folytatódik a templom körül

14

. A feltárások alapján az is bizonyos, hogy a település a területen átfutó út mentén levő egysoros házakból áll. A példákat még sokáig sorolhatnánk. A templom nélküli települések közül méreteiben, a benne levő problematika miatt legérdekesebb a még folyó, Kovalovszki Júlia által végzett dobozi feltárás

15

. Hasonlóan templom nélküli, egysoros Tisza-parti települési formát mutat Fodor István szabolcs-kisfaludi feltárása

16

. Az Alföldön a csataljai részleges feltárás is ebbe a típusba sorolható

17

. Számos kisebb települést ismerünk, de ezeknél a feltárás kis mérete miatt nehezen dönthető el, hogy falu-e, amit ott találtak, vagy csupán szálláshely, amit állandóan, vagy csupán az év bizonyos szakaszaiban használtak település céljára. Több felszíni jelből az látszik, hogy a Kisköre környéki települések között vannak olyanok, amelyek nem tarthatók falunak, hanem csak szálláshelynek. Méghozzá olyan szálláshelynek, amelyet egész évben használtak. Házak. A feltárás alkalmával a neolitikus település szélének meghatározására egy 50 m hosszú, 3 m széles felszínen letárolást végeztettem el gépi erővel, amelyet 56/a felületként jeleztem. Innen került elő egy Árpád-kori ház, amelyet teljesen feltártunk (3. ábra). A nyesés után tökéletes analógiaként a Méri István által először közölt Árpád-kori típusú ház került elő abban az elrendezésben, amely Tiszalök — Rázompusztáról ismert, és amelyből a munkaközösség tagjaként 6—8 házat magam is feltártam. De Csataljáról, Kardoskútról és máshol is szinte azonos nagyságban és 93