Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

3. ábra. 56. felület, ház, fénykép elrendezésben kerülnek elő a házak. A lekerekített sarkú, téglalap alakú ház hossztengelye ÉN

Y-DK -i irányú, 395 cm hosszú, szélessége 370 — 380 cm között váltakozik (4. ábra). A két szelement tartó oszlop a tengely közepén, a beásáson belül, szinte azzal érintkezve fekszik. Átm. : 25 cm, a padlónívó alatti mélység — 49, illetve —37 cm. Az ÉNY-i oldalon 100x50 cm-es gödör van, a padlónívó alatt —32 cm mélységben. Ez lehet munkagödör, amelyet Méri István észlelt, és értelmezett először. A kör alakú tűzhely a DK-i sarokban van, de a házon belül — míg Tiszalökön részben túl terjed a ház sarkán. A tűzhely kerek, átégett hamus földdel jelentkezett 120 X 140 cm átmérővel. A fal melletti sárga agyag felhordása szerint félkupolás tűzhely volt, mely átmenet a tüzelőhely és a boltsüveges kemence között. A tűzhely alja Árpád-kori cserepekkel kirakott, mint ez általános. (A közölt cserépanyag leltári száma : MNM Középkori 0. 68.5.1, 2, 6, 7, 8,15, 19.) A cserépalátét előzményei a rézkorig nyúlnak vissza. A ház közepén, annak ÉK-i oldalán egy kb. 100 X100 cm-es hamus, égett padlószintet észleltünk, ami a közölt fényképen is látható. A padlónívó a házaknál szokásos döngölt agyag. Teljesen sima, a mai felszín alatti földbe mélyedés : 52 cm. A ház bejáratát a DK-i, kissé félköríves szélesedése jelzi. Az Árpád-kori település házai az árból kiemelkedő hát DK-i részén helyezkednek el. Teljesen feltárt ház több nem volt, csupán egynek a fele (2. ház). A gyalulások során még két, feltehetően ideköthető szegletes alaprajzú ház került elő, melyeknek egyikében mélyebb szinten csontkorcsolya-leletegyüttest találtunk (3. ház). A felszíni tarolást később mélyítették, és így a leletgyűjtést az egykori padlónívón belül találtuk, és ló metacarpusából készült példányokat tartalmaz (13. ábra; 94