Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Sugár István: Adatok az egri vörös bor történetéhez

telepítések liiparia Portalis, Rupestris Monticula és Aramon X Rupestris alanyokon fás ojtásokkal történtek.

15,1 Témánk, a sötét vörös minőségi borkészítés szempontjából döntő jelentőségre tettek szert a filoxera vész után az egri szőlőhegyeken meghonosított kiváló szőlőfajták: a cabernet franc és sauvignon, valamint a medoc noir és a merlot. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a sötét kék bogyójú othelló, ez a direkttermő fajta is megjelent a szőlőültetvényeken. Szükségesnek látszik, hogy egy-egy mondat erejéig megismerjük és jellemezzük afiloxéra vész utáni rekonstrukció során szerepet kapott kék szőlőkből szűrt borokat. A kadarka bora fűszeres zamatú. A nagyburgundi bora elsőrendű, tüzes és szép színű vörös bor. A cabernet, a medoc noir és a merlot ugyan kistermésű fajták, de kiváló vörös bort adnak. A medoc noir bora kivált fűszeres zamata és sötét színe, a cabernet gyönyörű sötét vörös színe és kiváló zamata révén tűnik ki.

155 A kék frankos bora is szép vörös, csersavban gazdag, kellemes zamatú elsőrendű minőségű vörös bor. Ezekkel szemben a otelló és direkttermő társainak a bora gyenge minőségű, savanykás, jellegzetesen kellemetlen ízű (poloska íz), de szép sötét színű, s ezért csekély mennyiségben a vörös borok színének a javítására használták fel. A költséges és nagy szakmai ismereteket kívánó rekonstrukcióban kivált jelentős szerepet vállaltak és ténylegesen töltöttek is be a város tőkeerős, kimagasló szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező szőlőbirtokosai, akik elsősorban is a francia szőlő- és borkultúra hasznosítható eredményeit igyekeztek átplántálni az egri viszonyok és adottságok közé. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt nem a szőlőültet7. ábra. A szőlőfajták termelési aránya Egerben 1950 körül.

175 320