Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Sugár István: Adatok az egri vörös bor történetéhez

5. ábra. Szüreti jelenet 1800-ban. Háttérben az Eged hegy. esztendő."

72 Mártonffy is arról tájékoztat bennünket, hogy az 1850-es években is „október elején" kezdték meg a gazdák a szüretet.

73 Az egriek általában a késői szüret hívei voltak, — így a két világháború között is a minőségi bort termelők, éppen a bikavért készítők is, október végén szüreteltek.

74 A vörösbor-készítés szempontjából nem volt közömbös a szüret helyesen megválasztott időpontja, hiszen a bogyóknak nem csupán a cukortartalma gyarapodott, hanem a bogyó héjában a színanyagok is kellő mértékben kifejlődhettek. Éppen a késői egri szürettel magyarázható többek között, hogy az amúgy is aszúsodásra hajlamos kadarkából aszút is készítettek, de természetszerűen csak az igényes szőlőbirtokosok. Az egri vörös asszuvól már a XVIII. század során vannak adataink a püspöki pincék készletében, de ez a ma már ismeretlen italféleség még a XIX. század második felében is szerepel az igényes és minőségi bortermelésre törekvő egri birtokosok választékában. A vörös aszú ára a legmagasabb volt az egri borpiacon. Például 1874-ben az asszu pintjét (1,4 liter) 2 forintjával árusították, 312