Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

Mellékelt fényképén a nyereg alakja igen jól látható.

33 Saád A. topográfiai táblázatában a Nyerges riolittufa szirtjén 12 db fülkét tartott számon.

34 A feltűnően kismélységű fülkék közül 2 db-nak közölte a méreteit, de az oldalakra vonatkozó meghatározásai nem egyértelműek.

35 A két fülke az I. sziklavonulat 3. és 9. fülkéjével azonos. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. f) Pajodos (ostorost kövek) Egerből a Kis-Ecsérnek nevezett pincesoron jutunk fel a Kis-Kőporosra majd az Almagyar-dűlő területére. Innen remek kilátás nyílik a Pajodos, Nyerges és Mészhegy felé. A szőlőket egy széles, kövezett út vágja át, (ez megegyezik a Nyergeshegy felé vezető sárga jelzésű turistaúttal is) mely a kőhídnál keresztezi az Ostorospatakot. A hídtól jobbra emelkedő hegyoldalban húzódik a Pajodos riolittufa vonulata, melyen 9 db fülke van (10. kép). A fülkék igen rossz állapotban vannak. A lelőhelyet 1968-ban mértük fel. A kaptárkőtől a Nyerges-hegy felé haladva, az első jobbra nyíló völgy bejáratánál, magasan a hegyoldalban riolittufa vonulat húzódik. A nagyobbik sziklába helyiség van befaragva, melyben nemrégen még a környékbeli szőlőcsősz lakott A bejárattal szemben emelkedő kis sziklakúp oldalában egy nagy méretű fülke van bevágva, melyet tárolásra használtak. Nyílásának jobb felső sarkánál egy kisebb fülke boltozatának nyoma látható. A helyiség sziklatömbjének vége kisebb riolitkúppal záródik, melyen 1 db fülkenyom van (10. kép). A két nyomot már nem lehetett egyértelműen kaptárfülkének tekinteni, ezért a topográfiai táblázatban sem szerepelnek. Ennek ellenére a sziklavonulatot Pajodos II. néven tartjuk számon. A lelőhelyet Bartalos Gy. említette először ostorosi kövek néven.

36 Adatát később Borovszky S.

37 és Kolacskovszky L.

38 is átvette. Saád A. topográfiai táblázatában a Pajdos riolittufa falán 8 db fülkét közölt.

39 Adata pontos helyszínismeretre utal még akkor is, ha egy fülkenyommal kevesebbet számolt. Egy másik tanulmányában olvasható Padajos név elírásból adódhatott.

40 A helynév eredetileg Pajodos elnevezéssel, később Pajdos vagy Pajados változatban szerepel a feljegyzésekben és térképeken.

41 Saád A. a Pajodos II. szikla vonulatot is ismerte, de a két fülkenyomra nem figyelt fel. g) Nagy-Eged-hegy „Az Eged-hegyen juramészkőben fülkéket találtam" írta Bartalos Gy., de hozzátette, hogy a legtöbb ilyen szikla elpusztult, mivel épületkőnek használták fel.

42 Bartalos adata a kaptárkő irodalomban máshol nem szerepel. A lelőhely felkutatására 1975 tavaszán terepbejárást végeztem a Kis- és Nagy-Eged-hegy területén. A kis-Eged K-i oldalában levő kőbányák átvizsgálása után a Nagy-Eged Ny-i gerincét övező mészkővonulatot, majd a Remete-kút környékét és az attól ÉNy felé húzódó völgy sziklás oldalát kutattam át. A hegytető más részén nagyobb szikla vonulatot nem láttam. A terepbejárás eredménytelenül végződött, mert a fülkés sziklákat nem találtam meg. Ennek alapján elpusztultnak lehetne nyilvánítani a lelőhelyet, de a terület nagysága és fedettsége — nagyrészt erdővel borított — miatt nem tekinthetjük lezártnak a kutatást. Bartalos adatát kétségkívül hitelesnek kell tartani. Sajnos meghatározásában nem tett különbséget a Kis-és Nagy-Eged-hegy között. Véleményem szerint a lelőhely a Nagy-Eged-hegy Ny-i gerincén, a kőbányászattal tönkretett mészkővonulaton volt. 3. Egerszalók a) Öreghegy ÉÉNy-i oldala A falu D-i végénél, a Demjénbe vezető országúttól balra, az Öreghegy EENy oldalának lejtőjén kisebb riolitszikla emelkedik. A szikla D-i oldalába helyiség —• ún. bújó — van befaragva, melynek készítési idejét nem ismerjük. A helyi lako249