Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

sok szerint még a török idó'kben készült. A helyiség bejáratának bal felső sarkától 90 cm-re egy fülke látható. Formája és méretei alapján kétségtelen, hogy kaptárfülke lehetett. Számoltunk azzal a lehetőséggel is, hogy a fülkét esetleg ablak céljából kezdték el faragni, de a helyiség belső tere bal oldalon sem magasságban, sem szélességben nem ér ki a fülke vonaláig (1. és 11. kép). A lelőhelyet a kaptárkő irodalom nem említette. A sziklahelyiséget és a fülkét 1964-ben mértük fel. Saád A. ismerte a lelőhelyet, de munkáiban sehol sem említette meg.

43 Bakó F. tanulmányának egyik fényképmelléklete jól ábrázolja a helyiség bejáratát és a fülkét, amelyet helyesen kaptárfülkének vett.

44 b) Maklyányi vártól DDNy-ra Egerszalók DK-i határában emelkedik a Maklyányi várhegy, melyet a helyi lakosok Várdomb néven ismernek. Az innen DDNy-ra húzódó dombsor túlsó oldalán erősen lekopott riolittufa vonulat van, mely két részre tagolódik. Az I. sziklavonulaton 3 db fülke van, de korábban több is lehetett. Erre utal az „A" és „B" jelölésű nyom, melyet már nem lehetett egyértelműen kaptárfülkének venni (1. és 11. kép). Az I. sziklavonulattól Ny-ra, kb. 28 m-re emelkedik a II. sziklavonulat tömbje, melyen 1 db fülke van (11. kép). A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. Bartalos Gy. hívta fel először a figyelmet a lelőhelyre és több vakablakos követ, valamint egy „kőasszonyt" említett.

45 A kaptárkövektől Ny-ra kb. 250 m-re egy alig látható, kör alakú juhkosár nyoma mellett kettős kúp formájú riolittufa szikla emelkedik. A sziklába helyiség — ún. bújó — van befaragva, mely egykor a pásztor szállása volt. Innen DNy-ra kb. 200 m-re egy magányos kúp emelkedik, melyet a helyiek „kőbojtárnak" neveznek. Fülke nincs rajta, helyiséget pedig keskeny alja (lába) miatt nem vágtak bele. Kolacskovszky L. a sziklahelyiséges kúpot tekintette a „kőasszonynak " és kaptárkőnek vélte.

46 Bartalos az egerszalóki „kőasszonyon" kívül még Nemti községben (Nógrád m.) ismert egy „kőlány" követ, de egyiken sem emiitett fülkéket.,

47 Saád A. adattári jelentéséhez több fényképet csatolt, melyeken az I. sziklavonulat és a sziklahelyiséges kúp látható.

48 Topográfiai táblázatában 1 kaptárkövön 5 db fülkét említett.

49 Az adat megegyezik az I. sziklavonulat 1 — 3. fülkéjével, amihez még 2 db fülkenyomot számolt. Mivel a nyomok sziklán való helyzetét Saád A. nem rögzítette, így nem biztos, hogy azonosak az általunk „А —В "-vei jelölt, kérdéses fülkékkel. Tanner J. szociográfiai könyvében a kaptárkövekről nem esik szó, de a sziklahelyiségekről és a tufakő-bányászat menetéről értékes adatokat közöl.

50 4. Demjén A demjéni kaptárkövekre Bartalos Gy. hívta fel a figyelmet, de csak annyit jegyzett meg róluk, hogy „egész várat képeznek távolról".

51 Ebből arra következtethetünk, hogy a Hegyeskőtető valóban várromszerű tömbjét láthatta. A későbbi irodalom átvette Bartalos adatát, de a Demjén megjelölésen kívül részletes leírást sehol sem találunk. Frank T., városi főjegyző levelében megemlítette, hogy a demjéni kaptárkövek körül ásatást végeztek, de a feltárás helyszínét nem közölte.

52 Erdős Katalin Demjén határában 14 db-ból álló kaptárkő-csoportot említett.

53 Számadata csak geológiai és geomorfológiai értelemben fogadható el, de még így sem egyértelmű. Ennek részletes kifejtésére még később kitérek. A felsorolt irodalmi ismertetést azért vettem előre, mert a lelőhelyek áttekintésénél csak Saád A. munkáira lehet hivatkozni. a) Bányáéi (Bányaoldal). A falu belterületére néz a Bányáéi (Bányaoldal vagy Bánya-hegy) Ny-i oldala, melynek DNy-i hajlatánál, a szövetkezeti bolt felett hatalmas riolittufa sziklavonulat húzódik. A vonulaton összesen 23 db kaptárfülke található. A 6. fülke 250