Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

К — Ny-i irányú riolittufa szikla vonulatba lettek bevágva, mely eredetileg kaptárkő volt. Többségüket néhai Vig Sándor, noszvaji lakos faragta ki a századforduló után. Az első lakást, mely a vonulat K-i végében található (ma Vöröshadsereg u. 4L) magának készítette. A ház D-re néző homlokzatát az eredeti sziklafelület (az egykori sziklavonulat K-i végének kúpos formákkal tagolt teteje) képezi, melyben 1 db kaptárfülke van (2. kép). A ház Ny-i oldalán, a homlokzat függőlegesre faragott felületében több, szögletes alakú gerendafészek látható. Valószínű, hogy a barlanglakások készítése előtt több kaptárfülke lehetett a vonulaton. A lelőhelyet 1976-ban mértem fel. Bartalos Gy. megemlítette, hogy Noszvajon is van kaptárkő, de közelebbi helyszín-meghatározást nem adott.

6 Saád Andor és Szabó Zoltán noszvaji ref. tiszteletes szerint a falu területén nem volt kaptárkő. Szóbeli közlésük negatív voltának ellenére 1964-ben terepbejárást végeztünk a falu határában, de a lelőhelyet nem találtuk meg. Bakó Ferenc, egri múzeumigazgató — tanulmányom lektora — hívta fel a figyelmem arra, hogy a kaptárkő még ma is megvan. b) Dóc (Ködóc) Noszvaj község határának K-i szélén fekszik a Dóc elnevezésű terület, melyet keleten a Bogácsot Bükkzsérccel összekötő országúinál a megyehatár, nyugaton pedig a Szoros-patak határol. A dombokkal tagolt területen egy ÉNy — DK-i irányú völgy DNy-i oldalában lekopott riolittufa vonulat húzódik, melyet vízmosás szel ketté. Az /. sziklát egy laposabb tufarészből kiemelkedő tömb alkotja, melyen 4 db kaptárfülke található. A vízmosás túlsó oldalán levő II. sziklát egy hosszabban elnyúló, kúpokkal tagolt tufapad képezi, melyen 1 db fülke van (1., 2. és 24. kép). Bartalos Gy. említette először a lelőhelyet Kődóc néven, de az akkori községi és megyehatároknak megfelelően Bükkzsérchez kapcsolta.

7 Három darab „emlékkövet" ismert, de részletes leírást nem közölt ezekről. A későbbi természetjárók és kutatók Kolacskovszky L.,

8 Martus F.

9 és Saád A.

10 átvették Bartalos adatát, de a lelőhelyet már nem találták meg s ezért elpusztultnak nyilvánították. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. 2. EGEM város közigazgatási határának K-i része a) Cakó-tető Az Egri Borforgalmi Vállalat szőlőskei üzemegységéhez tartozik Cakó-tanya, melytől É-ra fekszik a Cakó-tető. A tanya mellett húzódó Somos-völgyben levő gyümölcsös (Almás, Almáskert) kerítésével párhuzamosan, a Cakó-tető Ny-i aljában vezet a sárga jelzésű turistaösvény. Lajos-forrástól mintegy 100 m-re, az ösvénytől jobbra fekszik az /. sziklavonulat hatalmas, kúpos formákkal tagolt riolittufa tömbje, melyen 18 db fülke van (1., 3., 4. és 21. kép). Az I. sziklavonulat ÉNy-i végétől 30 m-re, kissé feljebb a hegyoldalban, hármas kúp alakzatú riolittufa tömb alkotja a II. sziklát, melyen 4 db fülke van (4. és 21. kép). A II. sziklával egy vonalban a hegygerincen még számos riolittufa szikla található, de ezeken nincs fülke. A II. sziklától ÉNy-ra kb. 150 m-re, a hegyoldal aljában egy kisebb riolittufa tömb képezi a III. sziklát, melyen 1 db fülke van (4. kép). A szikla a turistaösvényről is jól látható, de a fülkét egy vastag, kettős törzsű fa takarja el. A III. sziklától É-ra egy K—Ny-i irányú oldalvölgy húzódik. Túlsó oldalában fekszik a IV. sziklavonulat hatalmas riolittufa tömbje, melyen 10 db fülke van. A fülkék sorszámozását a vonulat É-i végétől kezdtük. A 8. fülke nyílásának jobb felső sarka felett egy vésővel kipontozott, enyhe bemélyedésű felület látható, mely 246