Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

feltehetően a fülkefaragás kezdeti munkálatának nyomát képezi (5. és 21. kép). Az I—IV. szikla vonulatot 1964-ben mértük fel.

11 A lelőhelyet Bartálos Gy. említette először.

12 A szőlőskei erdőkben levő kövek és a két Cakó kőcsoport megnevezése egy lelőhelyre vonatkozik. Adata szerint már a XVIII. században ástak kincskeresők a sziklák tövében. A „Cakó ormán jelentékeny üreg van kiváj va" mondatában a jelentékeny szót soknak kell értelmezni. Ezek az üregek a sziklák tetején levő befaragott lyukakkal és csatornákkal azonosíthatók, melyek rendeltetését Bartálos megkérdőjelezve víztartónak gondolt. Az I—IV. sziklák tetején ma már nem láthatók a lyukak és csatornák, még nyomokban sem. A természetjárók közül Kolacskovszky L.

13 és Martus F.

u a Cakó-tetői és a szőlőskei köveket külön lelőhelynek tekintették, s az utóbbit elpusztultnak nyilvánították. Véleményük Bartálos leírásának téves értelmezéséből származhatott. Martus F. a Cakó-tetőn két sziklát ismert s aljukban ásatás nyomaira figyelt fel. Saád A. több munkájában foglalkozott a Cakó-tanya melletti lelőhellyel, melyet Nősz vaj község határába sorolt.

15 Topográfiai táblázatában 1 sziklán 6 db fülkét említett. Ez azonos az I. szikla vonulat 1 — 6. fülkéjével, melyet fényképfelvételei is igazolnak.

16 A többi szikláról nem tett említést. b) Mészvölgy A Mészhegy DK-i aljában húzódik a Mészvölgy, mely Zúgó vagy Fenyves-völgy néven is ismert. A Nyerges-hegy felől sziklába vájt szekérúton (ez azonos a Királykút felé vezető sárga jelzésű turistaúttal) jutunk a Mészvölgybe. Innen kb. 300 m-re a Mészvölgy ENy-i oldalában, bozóttal és fákkal erősen takarva, alacsony riolittufa pad húzódik, melyben 6 db fülkét találunk (1., 2. és 22. kép). A lelőhelyet 1964ben mértük fel. A kaptárkőtől ÉK-re egy kőporosnak nevezett lapos tufa-kopárság, D Ny-ra pedig egy nagyobb, kúpokkal tagolt riolittufa vonulat húzódik, de egyiken sincs fülke. A lelőhelyet Bartálos Gy. nem említette név szerint, de feltehető, hogy az általa Eger határában ismert 9 „emlékkő" közé számította.

17 Kolacskovszky L. ismerte a lelőhelyet, de részletes leírást nem közölt.

18 Saád A. topográfiai táblázatában pontos adatok szerepelnek a kaptárkőről és a fülkék számáról.

19 c) Mészhegy D-i lejtője^ A Mészhegy D-i oldalának lejtőjén egy hatalmas riolittufa szikla vonulat és két különálló, kisebb kúpos szikla emelkedik ki az elhanyagolt, többségében már nem művelt szőlőparcellák környezetéből. Az /. szikla kettős kúp formájú riolittömbjén 4 db fülke van. A D-i oldalon egy nagyméretű mesterséges bevágás is látható, melynek felső szélén a boltív vonala ki van pontozva. A bevágás egy sziklahelyiség bejáratának befejezetlen maradványát képezi, amit azért nem faragtak ki teljesen, mert a szikla vastagsága nem volt elegendő a tervezett helyiség belső méreteihez. A kettős kúp csúcsain 1—1 befaragott lyuk van (6. és 22. kép). Az I. sziklától kb. 80 m-re emelkedik a hatalmas, kúpos formákkal tagolt //. sziklavonulat, melyen összesen 14 db fülke található. A fülkék számozását a vonulat K-i végétől kezdtük, ahol egy épen megmaradt sziklahelyiség (szőlőkunyhó) van befaragva. A legmagasabb sziklarész csúcsa alatt egy mesterségesen kialakított, párkánnyal határolt felület és egy befaragott lyuk van (1. és 7. kép). A II. sziklavonulat legmagasabb részénél, a hajlattól 10 m-re fekszik a III. szikla kúp alakú tömbje, melyen 4 db fülke van (6. kép). Bartálos Gy. nem említette meg ugyan név szerint a lelőhelyet, de egy későbbi tanulmányában fényképpel igazolta, hogy ismerte a helyszínt.

20 Kolacskovszky L. a Meszes-hegy lejtőjén három kaptárkövet említett.

21 Martus F. cikkének egyik fényképfelvétele a II. szikla vonulatot és a III. sziklát ábrázolja.

22 Saád A. topog247