Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Mihály Péter: A Heves megyei kaptárkövek topográfiája

Mihály Péter A HEVES MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA A kaptárkövekre Bartalos Gyula, az egri káptalani levéltár jegyzője hívta fel először a figyelmet 1885-ben.

1 Későbbi tanulmányában felsorolta az általa ismert Heves és Borsod megyei lelőhelyeket, de részletes leírást nem közölt ezekről.

2 Az azóta eltelt 90 év alatt a témával foglalkozó irodalom elég terjedelmessé nőtt, de egységes topográfia eddig még nem készült a lelőhelyekről, melyek Magyarországon csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyében találhatók. A kutatók többsége inkább a kaptárfülkék rendeltetésének és használati idejének megfejtésével foglalkozott, melynek során számos feltevés született, de a lelőhelyek részletes felmérése elmaradt. Saád Andor, miskolci orvos volt az első, aki Leszih Andor, miskolci múzeumigazgató ösztönzésére 1935 óta igen alapos kutatásokat végzett mind elméleti, mind topográfiai vonatkozásban. Munkássága főként a Heves és Borsod megyei lelőhelyek feldolgozására irányult, de topográfiai felméréseit nem tekintette lezártnak.

3 A kaptárkő témát 1962-ben ismertem meg, miután részt vettem Erdélyi István, az MTA Régészeti Intézetének régésze által a pomázi Holdvilágárokban (Pest megye) végzett kaptárkő ásatásán. Szeles Sándor kutatótársammal egy olyan felmérési módszert dolgoztunk ki 1963-ban, amely a korábbinál több szemponttal bővülve, mindhárom megye területén levő összes lelőhely egységes és meghatározott időn belüli felmérését tűzte ki feladatul. A felmérés az 1963—1968 közötti állapotokat rögzítette. Kivételt képezett néhány 1968 után felkutatott, eddig nem ismert kaptárkő felmérése. A lelőhelyek helyszín-meghatározásánál az 1963-tól számított megyei és községi határviszonyokat vettük figyelembe. A felmérési módszer ismertetésére itt nem térek ki, mivel részletes leírása már megtörtént a Pest megyei kaptárkövek topográfiája című tanulmányban.

4 A Heves és Borsod megyei kaptárkövek feldolgozását jelentősen megkönnyítette Saád Andor önzetlen segítsége, akivel 1964-ben ismerkedtünk meg.

5 A két megye határa a lelőhelyek elhelyezkedése alapján nem tekinthető választóvonalnak, csupán topográfiai elkülönítést jelöl. A felmérés szükségességét — a korábbi kutatás hiányosságain kívül — elsősorban a kaptárkövek riolittufa sziklaanyagának folyamatos és gyors lepusztulása indokolta. A Heves megyei kaptárkövek topográfiájának eredményei a megye régészeti topográfiájának összeállításához is szorosan kapcsolódnak. Kaptárkő lelőhelyek Heves megyében 1. Noszvaj a) Pocem — Vöröshadsereg u. 41. A község belterületének D-i végénél fekszik a helyi lakosok által Pocem néven ismert barlanglakásos falurész (1. kép). A lakások a domboldalban húzódó hatalmas, 245