Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Bakó Ferenc: Tetőformák, homlokzatok a Bükkés a Mátra vidékének parasztházain

fá"-nak nevezett konzol szerű gerenda tartja, addig Szihalmon ezen kívül az orr vége a pince lejáró tetejére támaszkodik. A típust korábban csak a három matyó faluban ismerték, de Szihalmon kívül nyomait még innen északnyugat, nyugat felé több faluban

13 is megtaláltuk. Elterjedésének útját követve, az előeresz egy másik formája is megjelenik, ami az előbbitől abban különbözik, hogy a szelemen és a két falgerenda megnyújtásával, befedésével képződik. Egyes esetekben az ereszt a sarkokon oszlop, esetleg a falak előreugró vége is tartja. Erre a megoldásra akkor van szükség, ha nincs szelemen, hanem szarufák alkotják a tető vázát. Északi falvakban — Felsőtárkány, Egerbocs, Hevesaranyos — a széles ereszt tartó „könyökfa " is ezzel a típussal lehet összefüggésben (6—9. ábrák). Elterjedésében követi az előző formát, ami egyrészt b]gert és környékét, másrészt Hatvan körzetét jelenti

14

. Hazánk területén a néprajzi leírások Somogy, Győr, Békés, Bihar, Nógrád és Pest megyéből számolnak be hasonló előereszekről

15

. Amennyire a szűkszavú leírások megengedik, a két típust meg is lehet egymástól különböztetni. A békési és bihari forma a matyóval egyezik meg, a többi az egrivel, de itt az üstök nem nyereg-, hanem kontytető alátámasztása útján keletkezik. Az előeresz itt ismertetett két formája nézetünk szerint a tetőszerkezet anyagának változásával összefüggően a fejlődés két fázisára utal. A matyó üstök a hoszszú egyenes ágasfa kísérő jelensége, az egri forma már a szarufás, esetleg korábban szelemenes, ollólábas tetőszerkezet megjelenésével kapcsolódik össze. A két forma — nagyon valószínűen — a lelőhelyként kimutatott településeken kívül a Kárpátmedencében még számos helyen használatos volt, de figyelmünk nem terjedt ki 6. ábra. Nyújtott előeresz ágasfával, Galga melléke. Vajkai A. után (1938. 32. ábra). 139