Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Kozák Károly: Az egri székesegyház románkori kőfaragványai

14 Ilyen maszkszerű arcot találunk a kisbényi (Bina) v. premontrei prépostsági templom diadalívének fejezetén és a kisdisznódi templom NY-i kapujának D-i fejezetén is. Mindkét helyen a többi fejezeten csak levél- és bimbódíszítés található, amelyből ezeknek különleges szerepére — ellenvarázslás — következtethetünk. 15 T. Juhász I.: A vésztői kőfaragvány. Arch. Ért. (1974). — Kozák K.: i. m. — 16 Valter I.: A zalaszentmihályfai rk. templom kutatása. MM. (1973 — 1974). — Vladár Á.: A zalaszentmihályfai rk. templom helyreállítása. MM. (1973 — 1974). (A torony D-i ikerablaka lehetett a NY-i ikerablakba visszahelyezett állatfejes gyámkövek eredeti helye. A templomhoz vezető út D-ről van, s a kis domb meredek NY-i oldala azt mutatja, hogy a középkorban is így volt. Megerősíti e feltevést a hajó D-i falában lévő három románkori ablak, amely románkori templomaink egyik igen fontos jellemző részlete, s minden bizonnyal trinitász szimbólum is egyben. (Kozák K.: A lovászpatonai ev. templom feltárása és helyreállítása. MM. (196). (A védő- és bajelhárító jelképeket úgy helyezték el — ha néha rejtetten is — , hogy azokat a templomba menő, oda belépő és ott tartózkodó emberek jól láthassák, biztonságérzetük legyen. így nagyon valószínű, hogy az állatfejes gyámkövek eredetileg a torony D-i ikerablakában voltak. A NY-i oldalon lévő kaput az ívmezőben lévő Isten báránya védte hatalmával.) 17 A gyámköveknek a torony sarkaira való kihelyezése is még a középkorban történhetett, talán a szentély bővítésével egyidőben. 18 Török L.: Egy alakos faragvány töredéke Szekszárdról. Arch. Ért. 99. évf. 1972. évi 1. sz. (Bp. 1972.) 101 -105. 19 A. Kozák E.: Előzetes jelentés a vértesszent kereszti bencés apátság feltárásáról. Arch. Ért. (Hasonló „jongleur" ábrázolás a francia és a német románkori anyagban is található) Regensburg, Szt. Jakab templom. го Trogmayer O., Szer monostora. Művészet. XIV. évf. (1973) 8. szám. 2 — 3. 21 Hasonló rendeltetést tölthettek be az apszisok boltozatán lévő, mandorlába foglalt Krisztust ábrázoló falképek (Feldebrő, Győr-székesegyház, Hidegség rk. templom, stb.), kőfaragvány ok (Tabáni Krisztus). Ugyancsak ez lehetett szerepük az egyéb jelképeknek (Gyulafehérvár, székesegyház D-i apszisán trinitász szimbólum és a Szt. Mihály arkangyal domborművek). 22 László Gy.: i. m. A középkori templom körüli temetőkkel kapcsolatban ezideig nem vetődött fel ilyen formában e kérdés. A templomban és az a körüli temetkezésnek a módja azonban már önmagában is bizonyítja, hogy a megholtak örök nyugalmát akarták így biztosítani. Az oltár közelsége volt a legkiemeltebb hely e szempontból, ahol általában az alapító és családja temetkezett. A templom körüli temetőt előbb árok, majd fal védte. Az előzményekhez számíthatjuk, hogy a pusztai, lovasnomád népeknél szokás volt a temetők fegyveres védelme. S ha a Dél-oroszországi Kamenaja-babákra gondolunk, önkéntelenül összehasonlításra kívánkozik az a most bemutatott egri gyámkövek fejábrázolásaival. Azt tudjuk, hogy ezek az építészeti megoldások ott ismeretlenek voltak. A hiedelmek azonban szívósan tovább éltek és élnek, amely ha lehetséges, keresztény köntösben újból és újból jelentkezett. 23 Kozák K.: i. m. (1975) 24 Az egri várszékesegyházról írott dolgozataim legutóbb megjelent részében ( 1975) e tényt közöltük, s lényegében így kapcsolódik jelen munkánk — ha közvetve is — az eddig megjelentekhez. 25 Oerevich T.: i. m. — Fülep L. — Dercsényi D. —Zádor A.: A magyarországi művészetek története. (Bp. 1970.) 2G A rajzokat Kozák István, ifj. Kozák Károly és Kozák Tamás, a fényképeket a szerző készítette. 128