Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása III.
JEGYZETEK 1 Egri Múzeum Évkönyve X. és XI-XII. (Eger, 1973., 1974.) 169 - 190., 131 - 158. 2 E helyen most csak a K. 1. — 4. kápolnák feltárt maradványait ismertetjük, az utóbbi kettőt azonban csak vázlatosan. Ez utóbbiaknak ismertetésére a végső összegezés keretében kerül sor. 3 Csemegi J., Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Arch. Ért. 1935. 217. — U. ő. Fejezetek az egri várszékesegyház történetéből. MMÉE. Közi. 1935. (Az e munkában közölt alaprajzot, építészeti korszakokat jelző ábrázolásokat vette át Détshy Mihály is „Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai" c. munkájában (Míívt. Ért. 1964. 1. sz. 1 — 19. 1. ábra. E felmérési rajzokat mi is közöltük 1. sz. jegyzetben említett munkánkban (1973) 4 — 5. kép. A felmérési rajzokon a románkori székesegyház D-i oldala mellé épített kápolnákban a déli fal közvetlen közelében egy románkori falat jeleznek, amelynek K-i és NY-i záródásai és hossza sem felel meg a valóságnak.) 4 A K. 1 — 3. kápolnák területén a feltárást 1965 — 1967-ben végeztük, de a munkák befejezésére — egyéb más területen végzett feltárások mellett — csak 1970-ben került soi 1 . E helyen most csak az 1 — 3. kápolnák feltárását és a 4. sz. kápolna alapformáját van módunkban ismertetni. 5 Az eredeti NY-i zárófal egy részletét a fal belső síkjánál feltártuk, amelyet 1. sz. öszszesítő rajzunkon jelöltünk. 6 Fodor L. és Kozák K., Leletegyüttesek a románkori székesegyház környékéről. Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. Eger, 1972. 147 - 199. (A D-i kápolnák mellett feltárt sírok ismertetésére is később kerül majd sor.) 7 1. sz. jegyzet (1973) 48. kép. 8 1. sz. jegyzet (1973) 163-164. és 49. kép. (S-S metszet). 9 1. sz. jegyzet 49. kép (O — О és R — R metszet). 10 A K. 2.-es kápolna bejárata elfalazott állapotában a 10. sz. képen látható. A 4. sz. kép a románkori székesegyház D-i hajója felől mutatja a már kibontott ajtót. 11 A K. 2.-es kápolna NY-i fala egy korábbi, románkori falra épült, amelyhez előbb a DNY-i tornyot építették, s csak azután a kápolnát (7. kép). 12 E terület felásása is a két világháború közti feltárás idején történt, amelynek dokumentációja elveszett. 13 3. sz. jegyzetben említett munkákban közlik e tévesen értelmezett fal maradványait. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy e területen is végeztek a jelzett időben feltárást. 14 A D-i torony sarkánál megfigyelt falmaradvány kisméretű kváderkövekből épült, mint a tatárjárás előtti falmaradványok (szentélyek, pillérek, D-i mellékszentélyhez csatlakozó hajófal). 15 A románkori fal maradványai alapján megállapíthattuk, hogy annak felmenő része 1 m vastagságú volt. 16 Détshy M.—Kozák K., Eger vára. Heves megye műemlékei. II. (Budapest, 1972.) 77-159. 17 Détshy M., i. m. - Détshy M. -Kozák K., i. m. 18 Dobó István Vármúzeum (A kő mérete : 19x8x4 cm.). 19 A K. 3 — 4.-es kápolnák számtalan részlete, azoknak a románkori székesegyház maradványaival történő egyeztetése hely és idő hiánya miatt később kerül majd bemutatásra. 20 E korhatározásra a kanelurás faloszlop talpak és a körtetagozatok utalnak. 21 A rajzokat Bíró Katalin, ifj. Kozák Károly és Pintér Attiláné, a fényképeket — a 17. sz. kivételével (Sz. Kovács Éva felvétele) — a szerző készítette. 96
